Bármely tudományterület önmagáról kialakított képe befolyásolja képviselőinek együttműködését, a kutatások intenzitását, nyitottságát, végső soron a tudományterület minőségét. Éppen ezért időszerű a magyar közigazgatási jogtudomány önreflexiója: milyen módszerek divatoznak a hazai közigazgatási jogtudományban; milyen sajátosságokat mutatnak a tudományos műhelyek; milyen új határterületek vannak kialakulóban, hogyan alakul a jogtudomány helyzete a közigazgatás-tudományok rendszerében; továbbá milyen hatása van a tudománynak a�

A magyar alkotmányjogi szakirodalom eddig adós maradt annak kutatásával, hogy a politikai döntéshozó hogyan reagál egyes olyan alkotmányértelmezésekre, amelyek az értékelők ellenkezését váltották ki amiatt, mert vélekedésük szerint az alkotmányértelmezést végző szerv e tevékenysége során túlterjeszkedett a hatáskörén. E hiányt kívánja e monográfia valamelyest pótolni. A könyv az alkotmányértelmezéssel megvalósított informális alkotmánymódosítások gyakorlatát mutatja be és von le következtetést arra nézve, hogy azok miért és 

A weimari köztársaság idején gazdag és sokszínű államelméleti irodalom jött létre. Ezen államelmélet máig érvényes tanulságokkal szolgál, egyik legfontosabb képviselője pedig a nálunk alig ismert Hermann Heller (1891–1933) volt. Neki köszönhető többek között a szociális jogállam elméleti megalapozása, de a közel múltban a német alkotmánybíróság több határozata is rá hivatkozott. A monográfia az elkötelezetten anti fasiszta Heller munkásságát elemzi, beillesztve azt a korabeli viták kontextusába. Gondolatai megkerülhetetlenek napjaink olyan

Az állami tulajdon felhasználása a közfeladat-ellátás megoldásai körében egyre inkább jellemző; igény mutatkozik a költségvetéstől elkülönült vagyonnal és önálló felelősséggel rendelkező jogi személyek révén történő állami feladatellátásra. Mindez összefüggésben van a globális verseny erősödésével, az integrációs kötelezettségeknek való megfeleléssel, majd a 2008-as válság hatásai által generált folyamatokkal, amelyeknek eredményeként  új, vagy időközben háttérbe szorult prioritások (például felelős tulajdonlás) kaptak nagyo

A könyv az adat és a rendszer fogalomkörét vizsgálja elsősorban az államtudományi és közigazgatási szakember, menedzser szemüvegén át. A 21. század kihívásainak kezeléséhez nyújt segítséget, amikor megismertet az adatvagyon fogalmával, a Big Datával vagy a szakma egyik heves vitákat generáló témájával: a nyílt szoftverek kérdéskörével. A hallgatók, valamint a köz- és magánszféra menedzserei számára egyaránt hasznos fogalmi keretbe ad betekintést. Bemutatja az infokommunikációs technológiák
jelenlegi trendjeit, a hivatalok, cégek vezető

A magyar közigazgatás szervezeti rendszerének fejlődését a rendszerváltástól napjainkig különböző, eseten ként egymással ellentétes hatásmechanizmusok érték. Így előbb az Új Közmenedzsment adaptációs kísérleteinek rendelődött alá, majd a pénzügyi-gazdasági világválság következményeinek állami kezelése ismét felértékelte a közigazgatás hagyományos, főként közhatalmi eszközeit a napjainkban világszerte érvényesülő neoweberi vagy poszt-NPM-irányvonalaknak megfelelően. E folyamatban a magyar közigazgatás 2010 óta tartó radikális áta

A helyi önkormányzásnak vitathatatlanul több sarokpontja is van, amelyek jobban vagy kevésbé, de mind kötődnek az autonómia, a helyi önállóság fogalmához. Ez a könyv e sarokpontok közül kettőre koncentrál: a helyi jogalkotásra és a helyi választási rendszerre. Az  önkormányzati jogalkotás a döntéshozatal szerves része, míg a választási rendszer a helyi demokratikus akaratképződés megvalósulása. A két részből álló kötet a  hazai viszonyrendszer feltérképezése mellett hangsúlyt helyez a külföldi példák, gyakorlatok, (jogi) mego

A rendszerváltást követően – az önkormányzatiság demokratikus eszméje talaján – egy széttagolt, nagy önállóságot élvező önkormányzati rendszer alakult ki Magyarországon, amely jelentős átalakuláson esett át a 2010-es
kormányváltás után. A változás megítéléséről, annak hatásairól megoszlanak a vélemények, ám azzal nehéz vitatkozni, hogy 2011-ben egy több mint húszéves – alapjaiban változatlan – rendszer reformja következett be. Az új modell a magyar önkormányzatok alkalmazkodó készsége és a centralizációs int

Hetven esztendő telt el azóta, hogy 1947-ben napvilágot látott Egyed István professzor A magyar közigazgatási jog alaptanai című monográfiája. A kötet újrakiadása először is tisztelgés államtudományi klasszikusaink egyikének életműve előtt. Másfelől a könyv útjára bocsátásának ténye annak is jele, hogy Egyed professzor elméleti gondolkodása kiállta az idők próbáját.

Részlet Koi Gyula és Patyi András
bevezető tanulmányából

A jog szabályaira épülő állami működés és ennek bírói kontrollja éppúgy fontos ma is, Magyarországon is, mint ahogy a könyv megírásakor az volt Németországban. Úgy tűnik, hogy a jogállamot fenyegető veszélyek időről időre visszatérnek, még ha megváltozott formában is. Ma nem a francia konstitucionalizmus hatása aggasztó, hanem az európai doktrinális jogállamfelfogásé, amelyek mintázata nem tér el jelentősen. […] A doktrinális támadás doktrinális védekezést igényel, és ebben segít von Gneist munkája.
– Részlet Varga Zs. An

Boér Elek Közigazgatási bíráskodás című kötete, amely eredetileg 1907-ben jelent meg, nagyon is aktuális. Az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény elfogadásával a rendszerváltozás egyik régi nagy adósságát rótta le. Úgy is mondhatnánk, hogy enélkül a rendszerváltozás, majd az Alaptörvény elfogadása nyomán létrejövő új alkotmányos építmény csonka lenne.

-Részlet Trócsányi László

This book is the fruit of the conference Latin America and Hungary – Cultural Ties, held in Budapest. The 14 essays in this volume – written partly in English and partly in Spanish– range from the 19th to the beginning of the 21st century, and follow the movement of people and ideas across the Atlantic, from Hungary to Latin America and vice-versa. Of course, ideas do not travel alone; the human mind is necessary to create, transform and apply them. Encompassing a wide range of arts, migration movements and individuals, the book is meant as a resource for cultural diplomacy. Este libr

E munka arra tesz kísérletet, hogy elsősorban dogmatikai szempontból áttekintse a kormányzás egyes elméleti kérdéseit, megvizsgálja a kormányzati rendszer és a kormányzás fogalmát, ezek alkotmányjogi meghatározottságát, szabályozásának lehetőségeit és korlátait, szervezeti és funkcionális jellemzőinek sajátosságait. Emellett foglalkozik a kormányzás és a jog alkotás viszonyával, főbb összefüggéseivel, a  törvény- és rendeletalkotás jellegével és jelentőségével, továbbá bemutatja a jogalkotás tervezésének fontosságát és