A könyv célja, hogy bemutassa a kormányzás feletti alkotmánybírósági és bírói kontroll sajátosságait az Alaptörvény hatálybalépését követően. Ismerteti az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás változásait, kiemelt fontosságot tulajdonítva egyes hatáskörök átalakításának. A szerző kitér az Alaptörvénybe került kötelező alkotmányértelmezési szempontokra, illetve azok alkotmánybírósági gyakorlatának vázlatos áttekintésére. Az államhatalom feletti kontroll része a közigazgatási bíráskodás is, amely a közelmúltban nagyon izgalmas kérdéseket felvető szabályozási változtatások alatt állt. A köt

A kötetben közölt ünnepi tanulmányokkal pályatársai, kollégái, barátai és egykori hallgatói tisztelegnek Imre Miklós előtt 65. születésnapja alkalmából. Imre professzor az Államigazgatási Főiskola, majd a Budapesti Corvinus Egyetem, később a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a hazai közigazgatás-tudomány egyik legmeghatározóbb alakja, aki négy évtizedes pályafutása során mind oktatóként, mind vezetőként kulcsszerepet töltött be a nagy elődök örökségének megőrzésében, a tudományos eredmények gazdagításában, a közigazgatási képzés felsőoktatásban betöltött szerepének erősítésében, továbbá

Die Veröffentlichung des vorliegenden Handbuches zur Rechtsgeschichte ist in Ungarn gleich aus zwei praktischen Gründen von besonderer Bedeutung. Zum einen kann es zum unentbehrlichen Hilfsmittel der Rechtsanwendung werden, zum anderen kann man aus dem Studium der Wechselwirkungen des ungarischen Rechts und des europäischen ius commune sowie der Entwicklung der Kodifikation Vorlagen für die weitere Gestaltung des im Entstehen begriffenen europäischen Rechtsraums ableiten.

A Kínai Népköztársaság napjainkban a nemzetközi környezetet alapvetően meghatározó gazdasági, politikai és katonai nagyhatalom, a világrend, a globális gazdasági és politikai folyamatok egyik legfőbb alakítója. Ebből fakadóan a globális folyamatok meg értéséhez ma már elengedhetetlenül szükséges, hogy mélyreható ismeretekkel rendelkezzünk Kína belső viszonyairól, valamint arról, hogy miként igyekszik maga körül formálni a nemzetközi teret. Éppen ezért elsősorban ezt a két témakört vizsgálja ez a kötet, amely a magyarországi modern Kína-kutatás maga nemében egyedülálló vállalkozása. A könyvb

A magyar politikai berendezkedést számos kihívás érte az utóbbi több mint másfél évszázadban. Magyarország hányattatott történelme visszatükröződik az ország alkotmányos, közjogi rendszerének változatosságában, politikai rendszerének kiszámíthatatlan átalakulásaiban, kormányzati rendszerének letisztulatlanságában. A magyar kormányzati rendszer működésével, a legfontosabb elemeivel számos kiváló hazai politikatudományi munka foglalkozott, amelyek vagy időben, vagy a vizsgálatuk tárgyában szűkítették a témát. Jelen munkával röviden összegeznénk a modern polgári kormányzás megteremtése óta elt

A rendszerváltozás 30. évfordulóján a szerzők a szakmai tapasztalataikra, a vonatkozó irodalomra, a jogszabályokra és más dokumentumokra alapozva dolgozták fel a vizsgált időszak belügyi-igazgatási folyamatait, fejlesztési, működési kérdéseit, továbbá ezek hazai történeti, valamint nemzetközi összefüggéseit. A könyv vizsgálja a minisztériumi külső és belső igazgatás nagyobb alrendszereit. A szerzők bemutatják a közpolitikusokat és a közérdeket szolgáló szakmai tevékenységük főbb típusait. A kormányzati közpolitikusok – a történelmi jelentőségű kihívások korszakában – biztosították a miniszt

The studies of this book follow a three-fold structure. First, a historical overview of how the dominant security/ threat perceptions have evolved since 1989 is provided, with reference to how official documents reflected these changes. This is then followed by a consideration of the key stakeholders in foreign policy decision-making, also introducing readers to the major foreign policy decisions taken and institutional transformations carried out during the period in question, with special regard to the ministries of foreign affairs and defence, reforms in the field of defence and the mili

Bármely tudományterület önmagáról kialakított képe befolyásolja képviselőinek együttműködését, a kutatások intenzitását, nyitottságát, végső soron a tudományterület minőségét. Éppen ezért időszerű a magyar közigazgatási jogtudomány önreflexiója: milyen módszerek divatoznak a hazai közigazgatási jogtudományban; milyen sajátosságokat mutatnak a tudományos műhelyek; milyen új határterületek vannak kialakulóban, hogyan alakul a jogtudomány helyzete a közigazgatás-tudományok rendszerében; továbbá milyen hatása van a tudománynak a jogalkotásra és jogalkalmazásra? E munka nem kíván bírája lenni a 

A magyar alkotmányjogi szakirodalom eddig adós maradt annak kutatásával, hogy a politikai döntéshozó hogyan reagál egyes olyan alkotmányértelmezésekre, amelyek az értékelők ellenkezését váltották ki amiatt, mert vélekedésük szerint az alkotmányértelmezést végző szerv e tevékenysége során túlterjeszkedett a hatáskörén. E hiányt kívánja e monográfia valamelyest pótolni. A könyv az alkotmányértelmezéssel megvalósított informális alkotmánymódosítások gyakorlatát mutatja be és von le következtetést arra nézve, hogy azok miért és hogyan zajlanak le, illetve milyen hatással vannak az alkotmányossá

A weimari köztársaság idején gazdag és sokszínű államelméleti irodalom jött létre. Ezen államelmélet máig érvényes tanulságokkal szolgál, egyik legfontosabb képviselője pedig a nálunk alig ismert Hermann Heller (1891–1933) volt. Neki köszönhető többek között a szociális jogállam elméleti megalapozása, de a közel múltban a német alkotmánybíróság több határozata is rá hivatkozott. A monográfia az elkötelezetten anti fasiszta Heller munkásságát elemzi, beillesztve azt a korabeli viták kontextusába. Gondolatai megkerülhetetlenek napjaink olyan aktuális elméleti problémáinak vizsgálata során, mi

Az állami tulajdon felhasználása a közfeladat-ellátás megoldásai körében egyre inkább jellemző; igény mutatkozik a költségvetéstől elkülönült vagyonnal és önálló felelősséggel rendelkező jogi személyek révén történő állami feladatellátásra. Mindez összefüggésben van a globális verseny erősödésével, az integrációs kötelezettségeknek való megfeleléssel, majd a 2008-as válság hatásai által generált folyamatokkal, amelyeknek eredményeként  új, vagy időközben háttérbe szorult prioritások (például felelős tulajdonlás) kaptak nagyobb hangsúlyt, illetve a hagyományos vállalati struktúrák is részben

A könyv az adat és a rendszer fogalomkörét vizsgálja elsősorban az államtudományi és közigazgatási szakember, menedzser szemüvegén át. A 21. század kihívásainak kezeléséhez nyújt segítséget, amikor megismertet az adatvagyon fogalmával, a Big Datával vagy a szakma egyik heves vitákat generáló témájával: a nyílt szoftverek kérdéskörével. A hallgatók, valamint a köz- és magánszféra menedzserei számára egyaránt hasznos fogalmi keretbe ad betekintést. Bemutatja az infokommunikációs technológiák
jelenlegi trendjeit, a hivatalok, cégek vezetőit és dolgozóit segítő irányító, vezetést és dönté