A magyar politikai berendezkedést számos kihívás érte az utóbbi több mint másfél évszázadban. Magyarország hányattatott történelme visszatükröződik az ország alkotmányos, közjogi rendszerének változatosságában, politikai rendszerének kiszámíthatatlan átalakulásaiban, kormányzati rendszerének letisztulatlanságában. A magyar kormányzati rendszer működésével, a legfontosabb elemeivel számos kiváló hazai politikatudományi munka foglalkozott, amelyek vagy időben, vagy a vizsgálatuk tárgyában szűkítették a témát. Jelen munkával röviden összegeznénk a modern polgári kormányzás megteremtése óta elt

A weimari köztársaság idején gazdag és sokszínű államelméleti irodalom jött létre. Ezen államelmélet máig érvényes tanulságokkal szolgál, egyik legfontosabb képviselője pedig a nálunk alig ismert Hermann Heller (1891–1933) volt. Neki köszönhető többek között a szociális jogállam elméleti megalapozása, de a közel múltban a német alkotmánybíróság több határozata is rá hivatkozott. A monográfia az elkötelezetten anti fasiszta Heller munkásságát elemzi, beillesztve azt a korabeli viták kontextusába. Gondolatai megkerülhetetlenek napjaink olyan aktuális elméleti problémáinak vizsgálata során, mi

A rendszerváltást követően – az önkormányzatiság demokratikus eszméje talaján – egy széttagolt, nagy önállóságot élvező önkormányzati rendszer alakult ki Magyarországon, amely jelentős átalakuláson esett át a 2010-es
kormányváltás után. A változás megítéléséről, annak hatásairól megoszlanak a vélemények, ám azzal nehéz vitatkozni, hogy 2011-ben egy több mint húszéves – alapjaiban változatlan – rendszer reformja következett be. Az új modell a magyar önkormányzatok alkalmazkodó készsége és a centralizációs intézkedéssorozat lakosság számára is népszerű elemei miatt különösebb megrázkódt

A biztonság megteremtésének folyamata komplex és szerteágazó tevékenység, amelyben számos szereplő vesz részt. Napjainkban egyre intenzívebben veszik ki részüket a közbiztonság fenntartásából a komplementer rendészet szervei – ebbe a körbe sorolhatjuk hazánkban a magánbiztonsági, az önkormányzati rendészeti és a civil önkéntes bűnmegelőzési szervezeteket –, ezért különösen fontos, hogy a törvényes és hatékony működés előmozdítása érdekében nagy hangsúlyt helyezzünk a szükséges alapkutatások elvégzésére, tudományos megalapozására, a külföldi jó gyakorlatok megismerésére és a jogi szabályozás

A munkajog a foglalkoztatás és a munkát vállalás egyik jogi keretét adja. A munkaszerződés, a munkaviszony szinte minden ember életében jelen van, tartalma meghatározza az egyén egzisztenciális helyzetét, helyét, pozícióját a társadalomban. A munkajog a magánjog része, amennyiben a munkaerőre vonatkozó szabályokat tartalmazza, és így nem vonhatja ki magát a piaci viszonyok törvényszerűségei alól. Tartalmaz azonban közjogi elemeket is mint a foglalkoztatáspolitika egyik szegmense. E jogterület továbbá szabályozza az egyéni jogviszonyokat a munkáltató és a munkavállaló relációjában, de egyre

A Kilényi Géza Egyetemi Kutatóműhely 2018-banalakult azzal a céllal, hogy tudományos szervezeti kereteket biztosítson a tágabb értelemben vett közigazgatási eljárás vizsgálatának. A Kutatóműhely arra keresi a választ, hogy milyen formában, milyen eszközökkel tud az állam a működésén, az eljárásain keresztül hatékonyabbá, szakszerűbbé válni. A kutatás első szegmense A klasszikus közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog az állami (köz)feladat-ellátás rendszerében címet viseli, elsődleges célja pedig a közigazgatási hatósági eljárásrend vizsgálata szabályozási oldalról a hazai közigazgatás

Az Institutiones Administrationis sorozat közigazgatási perrendtartás szabályait bemutató önálló kötete a szerzők és a sorozatszerkesztő egyértelmű állásfoglalása a mellett, hogy a közigazgatási perrend joga a közigazgatási jogba (a közigazgatási jog intézményei körébe) tartozó terület. Ez annak ellenére van így, hogy a polgári perrendtartás viszonylag sok szabályát is alkalmazni kell a közigazgatási perekben, ezért egyébként a kötet az összes perjogi szabály bemutatására törekszik. A hatékony bírói jogvédelem követelménye, a tisztességes bírói eljáráshoz való alapjog tényleges érvényesülés

Sorozatunk IV. kötete a napjainkban igencsak aktuális, tudományterületeken átívelő, a gazdaságiés társadalmi viszonyokat, valamint az egyes országok versenyképességét alapvetően meghatározó közszolgáltatások témakörét dolgozza fel egyetemioktatási és Szakkönyveki célzattal. A kötet a közszolgáltatások fogalmát, elméleti alapjait, ellátásánakmegszervezését, reformlehetőségeit, illetve mindennek közigazgatási vonatkozásait mutatja be a piaciközszolgáltatások mintáján keresztül és alapvetően
nemzetközi viszonylatban. A könyvben különöshangsúlyt kap a piaci közszolgáltatásreform (liberali

A jelen monográfia alapjául szolgáló kutatás kiindulópontját az a felismerésképezi, miszerint a modern állam nyelvi jogának nincs kiforrott elmélete.
Noha Andrássy György jogász-filozófus erre már huszonöt éve felhívtaa figyelmet, a kérdés megoldásában azóta sem történt jelentős előrelépés.(Andrássy 1993; 2013b, 16–17.) A nyelvhasználatra vonatkozó szabályozásnak a mai napig nincsenek egyetemesen elismert és elfogadott zsinórmértékei, rendező elvei, ebből kifolyólag a nemzeti és nemzetközi nyelvifogalkotás más jogterületekhez képest „sokkal inkább ki van téve a véletlennek, a politika

Szegények mindig lesznek köztetek, rajtuk bármikor segíthettek.” Jézus szavai arra utalnak, hogy szegények mindenkor voltak és lesznek is a világon, akiken mindig segíthetünk, és kötelességünk is segíteni. De vajon az államnak milyen szerepe van a rászorulók megsegítésében, és hol húzódik az egyén felelősségének határa? A könyv főbb vizsgálati témakörei: a szociális jogok mint alapjogok fogalma, tartalma, kihívásai, a szociális biztonsághoz való jog, az állam szociális funkciójának történeti és összehasonlító aspektusai, a szociális jogokkal kapcsolatos jogelméleti viták, a szociális bizton

A magyar jog két évtizede teszi lehetővé a fedett nyomozó alkalmazását és általa a bűnüldöző hatóságoknak a bűnszervezetekbe történő beépülését. Az elmúlt 20 esztendőben jelentős változások történtek a bűnüldözés jogszabályi hátterében, szervezetében és módszereiben egyaránt. A fedett nyomozó esetében a gyakorlati alkalmazás fokozatos kibontakozásának és fejlődésének lehetett tanúja az, aki figyelemmel kísérte a szóban forgó, sajátos krimináltaktikai eszközről a nyilvánossághoz eljutó szórványos információkat és az egyes jogalkalmazási döntésekben megjelenő adatokat.

Az Európai Unió különleges, úgynevezett sui generis politikai konstrukció. Intézményeinek működése, szereplőinek viselkedése és szakpolitikai eredményei nem érthetők meg a politikatudomány módszertanának és megközelítésének alkalmazása nélkül. A kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa az integrációs folyamat politikumát, és megmutassa, hogy az Európai Unió nem egy „túlfejlett” nemzetközi szervezet, és nem is föderális állam, hanem egyedi jellemzőkkel bíró politikai rendszer. A kötet bár tárgyalja az uniós intézményrendszert, mindezt az eddig megszokottól eltérő módon, a politikatudományi meg

Az államtudományi képzés hallgatói három szemeszteren át hallgatnak alkotmányjogi ismereteket. Elsősorban számukra készült e bevezető jellegű tankönyv, amelyben olyan témák kaptak helyet, mint az alkotmány fogalma, az alkotmányos demokrácia, továbbá annak olyan meghatározó elemei, mint a jogállamiság, a hatalommegosztás, a demokrácia, a republikanizmus, a politikai közösség, az állam vallási és világnézeti semlegessége, az alkotmányos identitás vagy a magyar kontextusban immár megkerülhetetlen történeti alkotmány fogalma. Ezeket a fogalmakat és értékeket a szerzők megpróbálták beágyazni az

Ez a kötet az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kezelését helyezi fókuszba. Kitér a lehetséges intézményi válaszokra, ezen belül is elsősorban az Európai Ügyészségre. Bemutatja, hogy az EU a centralizált rendszerekkel szemben jobb eredményeket ér el jól szervezett hálózatokkal. A könyv az elméletet és a gyakorlatot ötvözi, jogeseteken keresztül viszi közelebb az olvasót a mai gyakorlathoz.

A tankönyv mindhárom szerzője egyetemi oktató, és mindannyian egy alkalmazott társadalomtudománnyal, a vezetés és szervezés tudományával, illetve annak egyes területeivel foglalkoznak. Ennek a feladata és célja egyrészt a jelen vezetőinek munkáját és előrejutását megkönnyíteni, lehetőségeket kínálva a maguk, valamint csoportjuk hatékonyságának és eredményességének javítására, másrészt segíteni a jövő vezetőinek felkészítését azzal, hogy elméleteken és példákon keresztül támogatja a vezetési helyzetek felismerését, továbbá a vezetői feladatok végrehajtásának módszereit, valamint a vezetői mu

Az Institutiones Administrationis sorozat V. kötete a közigazgatási hatósági eljárásjog megismerésének elméleti megalapozását szolgálja. A korábbi eljárásjogi szabályozás lényeges elemeinek bemutatása mellett, a közigazgatási eljárás és az eljárásjog fogalmának meghatározása közben feldolgozza az eljárásjog fontosabb állandó és a változó elemeit, miközben a jelenlegi eljárási törvény és az eljárás lényegi elemeinek alkotmányos meghatározottságát is igyekszik áttekinteni. A kötet alapvető törekvése a közigazgatási eljárásjog általános karakterjegyeinek és általános elveinek bemutatása, így a