A magyar tudományos közösséget, valamint a katonai közvéleményt 2021. március 9-én sokkolta a hír: M. Szabó Miklós nyugállományú altábornagy, akadémikus, egykori főiskola- és akadémiaparancsnok, majd rektor elhunyt.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara elkötelezett az egykori tudós rektor örökségének ápolása iránt. A Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Díszterme ezért kapta az M. Szabó Miklós Díszterem nevet, ahol állandó kiállítás emlékezik a katona-akadémikusra.
Egy egyetemen természetesen a szellemi teljesítménnyel és a tudományos munkáv

Ez a könyv leginkább azoknak az érdeklődőknek szól, akik világosabb képet szeretnének kapni napjaink és a jövő egyik legperspektivikusabb biztonsági és védelempolitikai kihívásáról, a kiberhadviselésről.
A történelemben ősidők óta zajlanak háborúk, megvívásuk módjai pedig mindig összefüggtek az adott technikai és technológiai színvonallal. A hadviselés tehát utóbbiak fejlődésével változik ma is. A digitális kor célja már nem elsősorban az élőerő pusztítása: a támadó az infokommunikációs rendszerekkel a hadseregvezetés működésének korlátozását, bénítását igyekszik elérni. A digitális r

A római legiók már réges-rég lehanyatlottak, dicsőségük pedig csak a legendákban élt tovább, sőt a birodalom nyugati fele is csak emlék volt csupán, amikor a Sztratégikont papírra vetették. Írója a saját vállán érezte a súlyos római örökséget, de egyúttal tisztán látta azokat a kihívásokat is, amelyeket a korszak hadművészete állított elé. Helyesen ismerte fel, hogy ebben a változásokkal terhelt időszakban a túlélés egyetlen záloga a hadseregben rejlik, amelynek újabb reformja a Keletrómai Birodalom túlélésének feltétele. Ez az ember, aki talán maga Maurikiosz császár (582–602) volt, művelt

Képzési tapasztalataink és hagyományaink, továbbá a nemzetközi gyakorlat alapján fogalmazódott meg az igény egy szellemi háttér, „útravaló” biztosítására a pályakezdő honvédtisztek részére. Jelentős hagyománya van e műfajnak, de az e körbe tartozó kiadványok szerkezetükben és tartalmukban is eltérők. Jelen kötetet az érintettek és elöljáróik javaslatai, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói által végzett felmérések alapján állítottuk össze, és a tiszti beosztáshoz szükséges általános műveltségi ismeretek mellett a pálya elején felmerülő gyakorlati kérdésekre fókuszál.
Tekin

A háborúk során a hadviselő felek tevékenységét számtalan természetes és mesterséges akadály gátolta, amelyeket saját erőikkel, eszközeikkel nem tudtak leküzdeni, ezért ezeknek a feladatoknak a megoldásához szükség volt szakképzett csapatok megalakítására és speciális eszközök létrehozására.
A műszaki támogatás igazi jelentőségét a 17. században ismerték fel, és hozták létre az első szervezetszerű műszaki csapatokat: aknászokat, árkászokat, utászokat és hidászokat.
A II. világháború eseményei, a hadműveletek méretei és dinamikája a műszaki csapatok erejének, eszközeinek további,

A reprezentatív kötet a Ludovika Akadémia belső udvarán művészien helyreállított 63 vármegye kőbe faragott címereit állítja a tartalom középpontjába. A szerző ismerteti a Ludovika Akadémia megalapítására alkotott 1808., 1812., 1827. és 1836. évi törvényeket az adományozók teljes névjegyzékével. Külön fejezetben tér ki a vármegyecímerek 1935-ben megfogalmazott, 1940-ben tervrajzokban dokumentált és 1941-ben vörös márványba faragott 44 + 1 címerpajzsának, valamint a 2012–2014 közötti felújítás során 19 kiegészített címerének történetiségére is, amely új tudományos kutatási eredmény.
Tek

A Katonai Műszaki Doktori Iskolában folyó képzés és fokozatszerzés igen széles kutatási palettát jelent. A haditechnikai fejlesztések mellett – azok-kal párhuzamosan – kiterjedt kutatások folynak a katasztrófavédelem és a vízügyi kérdések területén is. Úgy is mondhatjuk, hogy a doktori iskola három lábon áll.
Ez a sokszínűség nagy lehetőségeket rejt. Az eltérő tudományágakban kutató doktoranduszok közvetlenül látnak rá más tudományterületek módszereire, eszközeire, kutatási témáira, amelyekből új inspirációkat nyerhetnek. Általános jelenség ez a tudományos kutatásban, így ezeket a leh

„A honvédelem nemzeti ügy”, ahogy az A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. §-ában olvasható. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak szükséges bizonyos, honvédelemhez kapcsolódó ismereteket elsajátítania.
A jegyzet célja az, hogy a civil felsőoktatásban tanuló hallgatók számára átfogó képet rajzoljon a hadtudomány elméletéről és a magyar hadtörténelem néhány kiemelkedő jelentőségű epizódjáról. Részletes áttekintést ad a világban és a térségünkben zajló bizton

A Repüléstudományi Szemelvények címmel 2016-ban elindított sorozatunkkal elsődleges célunk az, hogy hírt adjunk az adott évben a repülés és a hozzá szorosan kapcsolódó területeken folyó tudományos kutatások irányairól. Emellett teret kívánunk adni oktatóknak, kutatóknak, hallgatóknak publikációs lehetőségeik kiterjesztéséhez, ezáltal a tudományos tevékenység népszerűsítéséhez és mind szélesebb olvasóközönség figyelmének felkeltéséhez.
Fontos küldetésünknek tartjuk, hogy lehetőségeink szerint növeljük a repüléstudományi terület elismertségét, közzé tegyük a szakterületen egyéni vagy cs

Képzési tapasztalataink és hagyományaink, továbbá a nemzetközi gyakorlat alapján fogalmazódott meg az igény egy szellemi háttér, „útravaló” biztosítására a pályakezdő honvédtisztek részére. Jelentős hagyománya van e műfajnak, de az e körbe tartozó kiadványok szerkezetükben és tartalmukban is eltérők. Jelen kötetet az érintettek és elöljáróik javaslatai, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói által végzett felmérések alapján állítottuk össze, és a tiszti beosztáshoz szükséges általános műveltségi ismeretek mellett a pálya elején felmerülő gyakorlati kérdésekre fókuszál.
Tekin