A magyar tudományos közösséget, valamint a katonai közvéleményt 2021. március 9-én sokkolta a hír: M. Szabó Miklós nyugállományú altábornagy, akadémikus, egykori főiskola- és akadémiaparancsnok, majd rektor elhunyt.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara elkötelezett az egykori tudós rektor örökségének ápolása iránt. A Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Díszterme ezért kapta az M. Szabó Miklós Díszterem nevet, ahol állandó kiállítás emlékezik a katona-akadémikusra.
Egy egyetemen természetes

Képzési tapasztalataink és hagyományaink, továbbá a nemzetközi gyakorlat alapján fogalmazódott meg az igény egy szellemi háttér, „útravaló” biztosítására a pályakezdő honvédtisztek részére. Jelentős hagyománya van e műfajnak, de az e körbe tartozó kiadványok szerkezetükben és tartalmukban is eltérők. Jelen kötetet az érintettek és elöljáróik javaslatai, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói által végzett felmérések alapján állítottuk össze, és a tiszti beosztáshoz szükséges általános műveltségi ismeretek mellett a pály

A háborúk során a hadviselő felek tevékenységét számtalan természetes és mesterséges akadály gátolta, amelyeket saját erőikkel, eszközeikkel nem tudtak leküzdeni, ezért ezeknek a feladatoknak a megoldásához szükség volt szakképzett csapatok megalakítására és speciális eszközök létrehozására.
A műszaki támogatás igazi jelentőségét a 17. században ismerték fel, és hozták létre az első szervezetszerű műszaki csapatokat: aknászokat, árkászokat, utászokat és hidászokat.
A II. világháború eseményei, a hadműveletek méretei és

A reprezentatív kötet a Ludovika Akadémia belső udvarán művészien helyreállított 63 vármegye kőbe faragott címereit állítja a tartalom középpontjába. A szerző ismerteti a Ludovika Akadémia megalapítására alkotott 1808., 1812., 1827. és 1836. évi törvényeket az adományozók teljes névjegyzékével. Külön fejezetben tér ki a vármegyecímerek 1935-ben megfogalmazott, 1940-ben tervrajzokban dokumentált és 1941-ben vörös márványba faragott 44 + 1 címerpajzsának, valamint a 2012–2014 közötti felújítás során 19 kiegészített címerének történetis

A Katonai Műszaki Doktori Iskolában folyó képzés és fokozatszerzés igen széles kutatási palettát jelent. A haditechnikai fejlesztések mellett – azok-kal párhuzamosan – kiterjedt kutatások folynak a katasztrófavédelem és a vízügyi kérdések területén is. Úgy is mondhatjuk, hogy a doktori iskola három lábon áll.
Ez a sokszínűség nagy lehetőségeket rejt. Az eltérő tudományágakban kutató doktoranduszok közvetlenül látnak rá más tudományterületek módszereire, eszközeire, kutatási témáira, amelyekből új inspirációkat nyerhetnek. Által�