Vajon melyek a ma kriminológiai kutatásainak kulcskérdései, azok a témák, amelyek az NKE Rendészettudományi Karán folyó mesterképzések hallgatói számára a legkorszerűbb és leghasználhatóbb kriminológiai ismereteket nyújtják? A kriminológia milyen új kutatási eredményekkel, nemzetközi és hazai tapasztalatokkal támogatja a magas szintű rendőri munkát? A kötet három kérdéskört jár körül a hazai tudományos és gyakorlati élet legkiválóbb művelőinek segítségével. Az első rész fő témái a bűnmegelőzés elmélete és beépítése a stratégiai tervezésbe, majd a gyakorlatba; a közösség és a rendészeti munk

Ön egy háromrészes kriminálpszichológiai szakkönyvsorozat második kötetét tartja kezében, amely a  legsúlyosabb bűntettek kriminálpszichológiai vonatkozásairól szól. A megközelítés multidiszciplináris és tényközpontú, vagyis kutatási adatokat dolgoz fel, és a pszichológiai ismeretek mellett figyelembe veszi a biológiai, a magatartástudományi, a szociológiai, és a pszichiátriai – sőt, matematikai modellezési – kutatások eredményeit is. Hat fejezetre tagolódik: szó van benne az agresszivitásról és az erőszakos bűncselekményekről, a szexualitásról és a szexuális bűncselekményekről, drogokról,

E gyakorlókönyvvel a szerzők a 2018. július 1-jén hatályba lépett 2017. évi XC. törvény (a büntetőeljárásról) egy részével összefüggő – mind az elméleti, mind a gyakorlati – tudás megszerzését kívánják elősegíteni, hozzájárulva ahhoz, hogy a hallgatók a Büntető eljárásjog című stúdiumot eredményesen tudják abszolválni. A gyakorlókönyv fundamentumát a Be. tantárgyi programjának aktuális rendelkezései képezik, mintegy igazodva Büntető eljárásjogi ismeretek I. Statikus rész című tankönyvhöz. A mű első részének fejezetei az egyes témakörökhöz kapcsolódó feleletválasztós kérdéseket és eldöntendő

A helyváltoztatás, a mozgás az ember számára önmagában is veszélyforrás. Különösen, ha ez a tevékenység technikai eszközök révén valósul meg. A technikai fejlődés hatására a közlekedés mind veszélyesebbé válik, mert a biztonságot szolgáló fejlesztések üteme általában elmarad az átlagos fejlődési ütemtől. Éppen ezért a közlekedésbiztonság alakulásának fő meghatározója az ember: a balesetek túlnyomó többsége emberi okok miatt következik be. A közlekedési folyamatban az  ember szerepe különböző lehet. Megjelenhet aktív szereplőként mint a  közlekedési folyamat irányítója (például járművezető)

A kötet a rendészet és a társadalmi sokszínűség összefüggéseinek, valamint a hátrányos megkülönböztetés gyakorlatának összetettségét elemzi. Ismerteti a tárgykör legfontosabb nemzetközi és hazai normáit, a közpolitikai környezet és a joggyakorlat kontúrjait, valamint néhány jelentősebb kutatást. A multikulturális igények és a kisebbségi jogok értelmezési tartományát az alapjogi megközelítés mellett társadalomtudományos kontextusban is vizsgálja. Az első fejezet a sokszínűség sokszínűségét mutatja be, a második a nemzetközi szabályozást, a harmadik pedig a multikulturalizmus hazai jogi és tá

A műszeres vallomás-ellenőrzés múltját és jelenét leginkább a poligráfos vizsgálat jelenti. Monográfiánk is elsősorban arra fókuszál, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a műszer
és a hozzá kapcsolódó vizsgálati metodika. A kötet szerzői felvetik azokat az aggályokat is, amelyek még ma is előfordulnak a poligráffal kapcsolatban, és bemutatják, hogy a világban milyen más műszeres metodikák állnak rendelkezésre, amelyeknek vallomás-ellenőrzésre való alkalmasságot tulajdonítanak. Az NKE RTK Büntető-eljárásjogi Tanszék és az SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatóiból álló Lu

Jelen kötet bepillantást enged a közbiztonság fenntartása és a bűnmegelőzés érdekében végzett szerteágazó munka háttér ismereteibe. A mű elsősorban az egyetemi hallgatók felkészülését szolgálja a tanulmányaik sikeres elvégzése, illetve a későbbi feladataik minél magasabb szintű ellátása érdekében, de a gyakorló szakemberek is hasznos ismereteket szerezhetnek belőle, hiszen átfogó  képet kapnak az adott szakterületeken elért legújabb tudományos eredményekről, eljárásmódokról.
Az összeállításban szereplő monográfiák, tankönyvek, jegyzetek és tanulmányok anyagai azonban nemcsak a szakmai

Napjaink társadalmát információs társadalomnak szokás nevezni. A kifejezés abban a tekintetben mindenképpen jól ragadja meg a társadalmi-gazdasági folyamatok ismertetőjegyét, hogy egyéni és közösségi életünkben is meghatározó szerepet játszik a rendelkezésre álló információknak az a bősége, amelyet az egyre terjedő digitalizáció termel. Az előttünk álló korszak egyik legnagyobb stratégiai kihívása a minket körülvevő hömpölygő információáradat kordában tartása – nem abban az értelemben, hogy miként fékezzük azt le, hanem hogy miként garantáljuk biztonságos folyását, illetve hogy mi magunk mi