2016 őszén a Ludovika Szabadegyetem tematikus félévet tartott, amelynek középpontjában gróf Széchenyi István munkássága állt. Külön öröm, hogy az előadás-sorozatra a  legnevesebb Széchenyi- kutatók fogadták el a Nemzeti Köz szolgálati Egyetem felkérését, így remek alkalom nyílt arra, hogy a  szemeszter méltó módon emlékezzen meg gróf Széchenyi Istvánról és munkásságáról. Az itt elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Őszintén reméljük, hogy a hallgatók, egyetemi oktatók és az érdeklődő közönség számára is élvezetes, tanulságos és informatív anyagot si

Közpénzügyi menedzsment című kiadványunk szervesen illeszkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon törekvéseinek sorába, amelyekkel a hallgatók közpénzügyi, államháztartási gazdálkodási és költségvetési ellenőrzési ismeretszintjét emelni, az átadott tananyag tartalmát pedig korszerűsíteni kívánja.

A közigazgatási szervezés kutatása évtizedek óta az Államigazgatási Főiskola, majd jogutód intézményeinek szervezési, később közigazgatási szervezési tanszékéhez és a hozzá kapcsolódó kutatócsoporthoz köthető. Ez a szellemi közösség foglalkozott, illetve jelenleg is foglalkozik a közigazgatási szervezés múltjával, hazai történelmével és a közigazgatásban alkalmazott szervezési módszerekkel. Ez a kötet ebből a témakörből mutat be egy szeletet az önkormányzatoknál dolgozó szakemberek számára, hogy feladatukat egyre magasabb színvonalon legyenek képesek elvégezni.

A közigazgatás a cselekvő állam, amely szakadatlanul működik. Működése jogilag szabályozott, illetve korlátozott. Működését, szervezetét, felépítését, alkotó elemeinek külső és belső kapcsolatrendszerét nem lehet megismerni és megérteni a közigazgatásra vonatkozó jogi szabályozás, valamint fogalomrendszerének ismerete és megértése nélkül.

Az uniós források felhasználásának mikéntje, az általuk megvalósuló fejlesztések mindenkit érintenek. Egyrészt fontos, hogy a gazdasági fejlődést, innovációt és hatékonyságnövelést segítsék elő, másrészt a közszolgáltatások iránti szükségleteink kielégítését is ezen fejlesztések biztosítják. A beruházásokat elsősorban gazdasági és állami szereplőktől várjuk; az ő tevékenységüket jelentősen segíti az elmaradottabb térségekben az Európai Unió kohéziós politikája. Az uniós elvek és célkitűzések ismeretében, a beavatkozási logika alapján megismerhető a struktúra és a végrehajtási eljárás, így p

Az Inkluzív önkormányzat és fejlesztéspolitika az önkormányzati szaktanácsadó-képzés egyetlen gyakorlatorientált tantárgya. Az első kötet, Az inkluzív önkormányzat-építés elméleti megalapozása a praxis leírásának tekinthető. Szükséges ugyanis annak bemutatása, hogy miként válhat a helyi fejlesztések és a növekedés motorjává egy inkluzív önkormányzat, amely képes a fejlesztésében érdekelt szereplők szakszerű bevonásával a közös felelősségvállaláson alapuló növekedést támogató stratégia kialakítására. Az Inkluzív önkormányzati tervezés című, második félévet támogató kötet célja, hogy felkészí

Az „inkluzív önkormányzat” koncepciójának kialakítására, az önkormányzati működés inkluzivitásának vizsgálatához szükségesnek vélt tudásanyag összegyűjtésére és oktatására először 2014-ben került sor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)1 által megvalósított képzési programban 300 önkormányzati szakember vett részt. Már a tervezés során rögzítették, hogy a pilotképzés keretében szükséges az oktatási, módszertani, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése a tananyagok fejlesztése és szakmai koherenciájának biztosítása érdekében, az igényeknek és a valós szükségletnek megfelelően. Így az egyetem a t

A könyvünk két, egymástól jól elkülöníthető témakört tárgyal, azonban a Helyi társadalmi folyamatok címmel összeállított anyagunkból is érzékelhető, hogy ezek összefüggnek egymással. Hogy miként jelenik meg e téma a helyi közösségek életében és mindennapjaiban, azt szinte csak címszavakban lehetséges felvillantani (lásd A helyi társadalmi folyamatokról általában elnevezésű fejezetet). A könyvnek ebben a részében azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen társadalmi kérdésekkel kell megküzdeniük a településeknek akkor, amikor önszervező és öngondoskodó tevékenységük során élhető, fenntartható tár

Napjaink modern állama egyre inkább arra kényszerül, hogy a mind bonyolultabbá váló társadalmi cselekvésformákat – az állampolgárok igényei szerint, és egyben aktív részvételük formáinak kialakításával – megtervezze és irányítsa. A közpolitika fogalma az állam folyamatosan növekvő szerepvállalásából következő új feladatokat tükrözi, amelynek központi elemét az adott problémakör megoldását célzó állami cselekvések rendszere, szűkebb értelemben pedig az ágazati és horizontális politikák köré szerveződő komplex, sokszereplős és többszintű döntéshozatal alkotja. A közpolitika-tudomány mint alka