A tankönyv három nagyobb szakmai részre tagolható. A hivatkozott dokumentumok alapján szerkesztett első rész célja, hogy áttekintést adjon az uniós fejlesztéspolitika 2014–2020-as periódusáról, annak legfontosabb célkitűzéseiről és keretdokumentumairól, amelyek meghatározzák a tagállamok forrásfelhasználásának alapját. További célja, hogy összefoglalja Magyarország 2014–2020-as fejlesztési periódusához kapcsolódva az uniós forrásfelhasználás stratégiai dokumentumainak főbb tartalmi elemeit a Partnerségi Megállapodásra1 és az operatív programokra vonatkozóan, hiszen ezek jelölik ki a hazai p

A településmarketing a marketing speciális eseteként értelmezendő, így a következőkben célszerű a marketing fogalmából kiindulva felépíteni vizsgálódásunk tárgyát. Ez azonban egyáltalán nem egyszerű feladat. A marketing ugyanis egyike azoknak a divatos kifejezéseknek, amelyekbe korunk embere lépten-nyomon belebotlik, de jelentéséről csak elnagyolt és igen gyakran csupán pontatlan fogalmat képes alkotni. Hogy a leggyakoribb – és nem is csupán a laikusokat érintő – tévedést említsük: a marketingről a többségnek „valamely termék vagy szolgáltatás népszerűsítése”, a „reklám” ugrik be annak elle

Ebben a könyvben az önkormányzati szervezetfejlesztés egyik legfontosabb területét, a minőség és a közigazgatás, a minőség és az önkormányzatok kapcsolatát szeretnénk bemutatni. Magyarországon a 90-es évekre fogalmazódott meg a minőségi közigazgatás igénye, majd fokozatosan az a kérdés is felmerült, hogy milyen eszközökkel lehet a minőséget mérni a közigazgatásban. Ebben az időszakban sokan a hatékonyság egyik alapvető eszközének tartották a minőségügyet és azon belül is a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését. A minőség ellenőrzése, a korszerű minőségirányítás a közigazgatásban a haték

A közigazgatási jog alaptanait bemutató könyvsorozat hatodik kötetében az általános közigazgatási rendtartás szabályaival és ezen keresztül a közigazgatási hatósági eljárás általános menetével, jellemzőivel találkozhatunk. A kötet szerzőgárdája a tételes jogra, azaz magára az eljárási törvényre koncentrál, a közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elvi, elméleti és történeti ismeretek, megközelítések a megelőző, ötödik kötetben találhatók. Az általános közigazgatási rendtartás megszületése szorosan kapcsolódott az Államreform Bizottság tevékenységéhez és a közigazgatási perrendtartás

Könyvünk bemutatja, hogy az Alkotmány 1989-es reformját követően az Alkotmánybíróság milyen értelmezést tulajdonított a szociális jogokról szóló alkotmányi rendelkezéseknek, és hogyan értelmezte az Alaptörvény szociális töltetű rendelkezéseit 2012-től. Az egyes határozatok időbeli elhelyezése és a joggyakorlat fejlődési ívének bemutatása miatt a döntéseket kronológiai sorrendben, évekre lebontva ismertetjük 1990-től 2016-ig. Az alkotmánybírósági esetjogot a többségi határozatokon keresztül mutatjuk be, helyenként feltüntetve egy-egy lényegesebb párhuzamos indokolást és különvéleményt. Munká

„Mindenki, akinek van tapasztalata jelentős infokommunikációs technológiai innovációk bevezetéséről a közszférában, tudja, hogy azok nagy nehézséggel haladnak és magas kockázatot rejtenek magukban.” (Ignace Snellen) E nehézségek és kockázatok enyhítését a sikerkritériumok pontos meghatározásával és a sikertényezők feltárásával érdemes elkezdeni: Mik azok a szempontok, amelyek alapján sikeresnek mondhatunk egy e-kormányzati projektet? Milyen tényezők járulnak hozzá e projektek sikerességéhez, illetve milyen faktorok jelzik előre a problémákat? Ez a könyv erős értékteremtési fókusszal és prak

A szembenézés az államtudományt és a jogtudományt 1949-ben ért töréssel meglehetősen töredékes. A közigazgatási jogtudomány művelői 1945 és 1948 között még hallathatták hangjukat. A „régi iskola” utolsó jelentős munkájaként Szontagh Vilmos 1948-ban megjelent kötetében még érvelhetett a közigazgatási jogdogmatika mellett. Az életművek újraértékeléséhez, értő feldolgozásához kíván hozzájárulni a sorozat és a jelen kötet is.- Részlet Patyi András és Koi Gyula bevezető tanulmányából

Már kilencven esztendő is eltelt azóta, hogy Tomcsányi Móric A magyar közigazgatási jog alapintézményei című kötete napvilágot látott, és az értő közönség kézbe vehette a muvet. A közjogtudós Tomcsányi Móric a fogalomépítő dogmatikai látásmód vezéralakja volt a hazai közigazgatási jogtudományban. A könyv a hazai közigazgatási jogtudomány egyik kiemelkedően fontos darabja.