Az uniós források felhasználásának mikéntje, az általuk megvalósuló fejlesztések mindenkit érintenek. Egyrészt fontos, hogy a gazdasági fejlődést, innovációt és hatékonyságnövelést segítsék elő, másrészt a közszolgáltatások iránti szükségleteink kielégítését is ezen fejlesztések biztosítják. A beruházásokat elsősorban gazdasági és állami szereplőktől várjuk; az ő tevékenységüket jelentősen segíti az elmaradottabb térségekben az Európai Unió kohéziós politikája. Az uniós elvek és célkitűzések ismeretében, a beavatkozási logika alapján megismerhető a struktúra és a végrehajtási eljárás, így p

Az Inkluzív önkormányzat és fejlesztéspolitika az önkormányzati szaktanácsadó-képzés egyetlen gyakorlatorientált tantárgya. Az első kötet, Az inkluzív önkormányzat-építés elméleti megalapozása a praxis leírásának tekinthető. Szükséges ugyanis annak bemutatása, hogy miként válhat a helyi fejlesztések és a növekedés motorjává egy inkluzív önkormányzat, amely képes a fejlesztésében érdekelt szereplők szakszerű bevonásával a közös felelősségvállaláson alapuló növekedést támogató stratégia kialakítására. Az Inkluzív önkormányzati tervezés című, második félévet támogató kötet célja, hogy felkészí

Az „inkluzív önkormányzat” koncepciójának kialakítására, az önkormányzati működés inkluzivitásának vizsgálatához szükségesnek vélt tudásanyag összegyűjtésére és oktatására először 2014-ben került sor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)1 által megvalósított képzési programban 300 önkormányzati szakember vett részt. Már a tervezés során rögzítették, hogy a pilotképzés keretében szükséges az oktatási, módszertani, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése a tananyagok fejlesztése és szakmai koherenciájának biztosítása érdekében, az igényeknek és a valós szükségletnek megfelelően. Így az egyetem a t

A könyvünk két, egymástól jól elkülöníthető témakört tárgyal, azonban a Helyi társadalmi folyamatok címmel összeállított anyagunkból is érzékelhető, hogy ezek összefüggnek egymással. Hogy miként jelenik meg e téma a helyi közösségek életében és mindennapjaiban, azt szinte csak címszavakban lehetséges felvillantani (lásd A helyi társadalmi folyamatokról általában elnevezésű fejezetet). A könyvnek ebben a részében azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen társadalmi kérdésekkel kell megküzdeniük a településeknek akkor, amikor önszervező és öngondoskodó tevékenységük során élhető, fenntartható tár

Napjaink modern állama egyre inkább arra kényszerül, hogy a mind bonyolultabbá váló társadalmi cselekvésformákat – az állampolgárok igényei szerint, és egyben aktív részvételük formáinak kialakításával – megtervezze és irányítsa. A közpolitika fogalma az állam folyamatosan növekvő szerepvállalásából következő új feladatokat tükrözi, amelynek központi elemét az adott problémakör megoldását célzó állami cselekvések rendszere, szűkebb értelemben pedig az ágazati és horizontális politikák köré szerveződő komplex, sokszereplős és többszintű döntéshozatal alkotja. A közpolitika-tudomány mint alka

A mű annak jár utána, hogy egy olyan szigorúan szabályozott világban, mint az iszlám jog, miként lehetséges a szabályok rugalmas és hajlékony értelmezése olyan rendkívüli esetekben, amikor az általános ügyekre vonatkozó szabályok alkalmazása sokkal nagyobb kárt okozna, mint a szabályok be nem tartása. Ez nem könnyű intellektuális manőver, és bizony sokszor nehéz helyzet elé állította a muszlim tudósokat is. A könyv első fele bemutatja azokat az értelmezési módszereket és jogot hajlító technikákat, amelyeket a középkori jogtudósok fejlesztettek ki. A mű második fele pedig azt vizsgálja, hogy

A kötet, amelyet a kezében tart, a VIII. Önkormányzati vagyongazdálkodási konferencia előadóinak tollából született írásokat tartalmazza. Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. és a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti együttműködés közel egy évtizedes múltra tekint vissza, amelynek eredményeként minden évben a vagyongazdálkodást érintő aktuális témák szerepelnek a konferenciák napirendjén.

Jelen egyetemi tankönyv egyedülálló multidiszciplináris (politikatudományi, jogtudományi és történelemtudományi) vállalkozás, amely bemutatja az olasz képviseleti demokrácia kialakulásának társadalmi, politikai előzményeit, kiépülésének folyamatát, eredményeit és útvesztőit, valamint működésének mechanizmusát. A kötet arra keresi a választ, hogy az olasz politikai rendszer kialakulása és fejlődése milyen ellent mondásokat hordoz magában és milyen tanulságos megoldási lehetőségeket mutat fel. Részletes képet fest az olasz köztársaság történelmi és politikai előzményeiről, a képviseleti demok

A helyi önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés és felügyelet rendszere nem mutat egységes képet az európai államokban, a nemzeti szabályozás egyes országokban erősebb, míg másokban gyengébb jogkörrel ruházza fel az ilyen feladatokat ellátó állami szerveket. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapján azonban közös cél az önkormányzati autonómia és a törvényes működés közötti egyensúly fenntartása. A magyar önkormányzati rendszer 1990. évi megteremtésekor az Országgyűlés a törvényességi ellenőrzés intézményesítése mellett foglalt állást. 2012. január 1-jével azonban a t