Jelen egyetemi tankönyv egyedülálló multidiszciplináris (politikatudományi, jogtudományi és történelemtudományi) vállalkozás, amely bemutatja az olasz képviseleti demokrácia kialakulásának társadalmi, politikai előzményeit, kiépülésének folyamatát, eredményeit és útvesztőit, valamint működésének mechanizmusát. A kötet arra keresi a választ, hogy az olasz politikai rendszer kialakulása és fejlődése milyen ellent mondásokat hordoz magában és milyen tanulságos megoldási lehetőségeket mutat fel. Részletes képet fest az olasz köztársaság történelmi és politikai előzményeiről, a képviseleti demok

A helyi önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés és felügyelet rendszere nem mutat egységes képet az európai államokban, a nemzeti szabályozás egyes országokban erősebb, míg másokban gyengébb jogkörrel ruházza fel az ilyen feladatokat ellátó állami szerveket. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapján azonban közös cél az önkormányzati autonómia és a törvényes működés közötti egyensúly fenntartása. A magyar önkormányzati rendszer 1990. évi megteremtésekor az Országgyűlés a törvényességi ellenőrzés intézményesítése mellett foglalt állást. 2012. január 1-jével azonban a t

A kötet anyagát a párizsi béke életbelépésének 70. évfordulóján – 2017. szeptember 15-én – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencia
előadásai alapján készült tanulmányok alkotják.

Ez a tankönyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára készült, és az egyetem közös – az egyes karok valamennyi alapszakán egységes – képzési moduljának részét képező Az állam szervezete elnevezésű tantárgyat tanuló hallgatóknak kínál ismereteket, az Alkotmányjog című tárgy keretében oktatott tananyag és a hozzá tartozó tankönyv szerves folytatásaként. A mű átfogó ismereteket ad a magyar államszervezetről, annak általános felépítéséről és egyes meghatározó intézményeiről, bemutatja az államtani alapismeretek alkotmányjogi vonatkozásait, az egyes állami-közhatalmi szervek működéséne

A magyar Alaptörvény létrejöttének ötödik évfordulója tiszteletére rendezett konferenciasorozat egyik állomása ez a mai rendezvény, itt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Önmagában egy alkotmány ötéves évfordulója talán nem indokolna komoly ünneplést, de egyik oldalról az a tény, hogy az új magyar alkotmány a maga sajátos tartalmával, szerkezetével és nem utolsósorban az európai alkotmányozásban elfoglalt helyével állandó tanulmányozást érdemel, más oldalról pedig az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyidős Magyarország Alaptörvényével, első pillanatra is elegendő ünneplési indoknak sz

Az Önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak Alkotmánytani ésjogi alapismeretek című tárgyának tankönyvét tartja kezében az olvasó. A tantárgy a képzésalapozó
ismeretanyag, az alkotmánytani alapfogalmak és az alapvető jogi fogalmak ismertetésére vállalkozik. A jelen mű tehát nem az alkotmánytan vagy a közjog egészét öleli fel, hanem azt tűzi
ki célul, hogy bevezesse a tisztviselőket az alkotmánytani és a jogi alapismeretekbe. Fontosnak
tartottuk, hogy az alkotmányjogi intézményeken túlmutatóan a klasszikus alkotmánytani fogalmakra is kitérjünk, mint például

A modern demokratikus alkotmányjog mindenekelőtt az állam működésének, valamint az egyén és az állam kapcsolatának a szabályozásával foglalkozik. Fontos célja megakadályozni azt, hogy bármelyik hatalmi vagy társadalmi tényező a többi fölé kerekedjen, és zsarnoki uralmat létesítsen. Az alkotmányjog hivatott az egyensúlytalansági helyzetek kiküszöbölésére és a rendezett törvényes hatalomváltások biztosítására is. Ezen belül garantálnia kell, hogy megfelelően érvényesüljön a népakarat, azaz mindig a legitim választott szervek irányítása alatt álljon az ország. Az alkotmányjog további alapfunkc

Magyarország Alaptörvénye révén a történeti alkotmány, illetve annak vívmányai a jogalkalmazó számára is értelmezendő tételes jogi intézményekké váltak. A 2012 óta eltelt időszak azonban inkább csak a témakörrel kapcsolatos kérdések számát növelte és az Alkotmánybíróság határozatai is egy bizonytalan gyakorlatot mutatnak. Jelen munka egyrészt azokat a szempontokat kívánja meghatározni, amelyek segítségével egy korábbi jogintézményről eldönthető, hogy az a történeti alkotmány vívmánya-e, másrészt felvázol egy lehetséges protokollt, amelynek révén ezek a vívmányok egy egyedi jogalkalmazói dön