Az Inkluzív önkormányzat és fejlesztéspolitika az önkormányzati szaktanácsadó-képzés egyetlen gyakorlatorientált tantárgya. Az első kötet, Az inkluzív önkormányzat-építés elméleti megalapozása a praxis leírásának tekinthető. Szükséges ugyanis annak bemutatása, hogy miként válhat a helyi fejlesztések és a növekedés motorjává egy inkluzív önkormányzat, amely képes a fejlesztésében érdekelt szereplők szakszerű bevonásával a közös felelősségvállaláson alapuló növekedést támogató stratégia kialakítására. Az Inkluzív önkormányzati tervezés című, második félévet támogató kötet célja, hogy felkészí

Az „inkluzív önkormányzat” koncepciójának kialakítására, az önkormányzati működés inkluzivitásának vizsgálatához szükségesnek vélt tudásanyag összegyűjtésére és oktatására először 2014-ben került sor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)1 által megvalósított képzési programban 300 önkormányzati szakember vett részt. Már a tervezés során rögzítették, hogy a pilotképzés keretében szükséges az oktatási, módszertani, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése a tananyagok fejlesztése és szakmai koherenciájának biztosítása érdekében, az igényeknek és a valós szükségletnek megfelelően. Így az egyetem a t

A könyvünk két, egymástól jól elkülöníthető témakört tárgyal, azonban a Helyi társadalmi folyamatok címmel összeállított anyagunkból is érzékelhető, hogy ezek összefüggnek egymással. Hogy miként jelenik meg e téma a helyi közösségek életében és mindennapjaiban, azt szinte csak címszavakban lehetséges felvillantani (lásd A helyi társadalmi folyamatokról általában elnevezésű fejezetet). A könyvnek ebben a részében azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen társadalmi kérdésekkel kell megküzdeniük a településeknek akkor, amikor önszervező és öngondoskodó tevékenységük során élhető, fenntartható tár

Napjaink modern állama egyre inkább arra kényszerül, hogy a mind bonyolultabbá váló társadalmi cselekvésformákat – az állampolgárok igényei szerint, és egyben aktív részvételük formáinak kialakításával – megtervezze és irányítsa. A közpolitika fogalma az állam folyamatosan növekvő szerepvállalásából következő új feladatokat tükrözi, amelynek központi elemét az adott problémakör megoldását célzó állami cselekvések rendszere, szűkebb értelemben pedig az ágazati és horizontális politikák köré szerveződő komplex, sokszereplős és többszintű döntéshozatal alkotja. A közpolitika-tudomány mint alka

A mű annak jár utána, hogy egy olyan szigorúan szabályozott világban, mint az iszlám jog, miként lehetséges a szabályok rugalmas és hajlékony értelmezése olyan rendkívüli esetekben, amikor az általános ügyekre vonatkozó szabályok alkalmazása sokkal nagyobb kárt okozna, mint a szabályok be nem tartása. Ez nem könnyű intellektuális manőver, és bizony sokszor nehéz helyzet elé állította a muszlim tudósokat is. A könyv első fele bemutatja azokat az értelmezési módszereket és jogot hajlító technikákat, amelyeket a középkori jogtudósok fejlesztettek ki. A mű második fele pedig azt vizsgálja, hogy

A kötet, amelyet a kezében tart, a VIII. Önkormányzati vagyongazdálkodási konferencia előadóinak tollából született írásokat tartalmazza. Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. és a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti együttműködés közel egy évtizedes múltra tekint vissza, amelynek eredményeként minden évben a vagyongazdálkodást érintő aktuális témák szerepelnek a konferenciák napirendjén.

Jelen egyetemi tankönyv egyedülálló multidiszciplináris (politikatudományi, jogtudományi és történelemtudományi) vállalkozás, amely bemutatja az olasz képviseleti demokrácia kialakulásának társadalmi, politikai előzményeit, kiépülésének folyamatát, eredményeit és útvesztőit, valamint működésének mechanizmusát. A kötet arra keresi a választ, hogy az olasz politikai rendszer kialakulása és fejlődése milyen ellent mondásokat hordoz magában és milyen tanulságos megoldási lehetőségeket mutat fel. Részletes képet fest az olasz köztársaság történelmi és politikai előzményeiről, a képviseleti demok

A helyi önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés és felügyelet rendszere nem mutat egységes képet az európai államokban, a nemzeti szabályozás egyes országokban erősebb, míg másokban gyengébb jogkörrel ruházza fel az ilyen feladatokat ellátó állami szerveket. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapján azonban közös cél az önkormányzati autonómia és a törvényes működés közötti egyensúly fenntartása. A magyar önkormányzati rendszer 1990. évi megteremtésekor az Országgyűlés a törvényességi ellenőrzés intézményesítése mellett foglalt állást. 2012. január 1-jével azonban a t

Molnár Anna könyve mindenekelőtt azt szeretné bemutatni,hogy – a szó hagyományos értelmében – létezik-e valódi európai uniós külpolitika, vagy csupán az Európai Unió körül kialakult sajátos külkapcsolati és külügyi eszközrendszerről beszélhetünk-e. Köztudott, hogy az 1957-es római szerződésben a „külpolitika” szó elő sem fordult, azonban NyugatEurópa hat országának közös vállalkozása azonnal a nemzetközi élet új szereplőjét hívta életre. Egyrészt napjainkban láthatjuk, hogy az EU-nak nincs sem hagyományos értelemben vett, az államok szuverenitásával szorosan összefüggő külpolitikája, sem pe

A kötet anyagát a párizsi béke életbelépésének 70. évfordulóján – 2017. szeptember 15-én – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencia
előadásai alapján készült tanulmányok alkotják.

Ez a tankönyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára készült, és az egyetem közös – az egyes karok valamennyi alapszakán egységes – képzési moduljának részét képező Az állam szervezete elnevezésű tantárgyat tanuló hallgatóknak kínál ismereteket, az Alkotmányjog című tárgy keretében oktatott tananyag és a hozzá tartozó tankönyv szerves folytatásaként. A mű átfogó ismereteket ad a magyar államszervezetről, annak általános felépítéséről és egyes meghatározó intézményeiről, bemutatja az államtani alapismeretek alkotmányjogi vonatkozásait, az egyes állami-közhatalmi szervek működéséne

A magyar Alaptörvény létrejöttének ötödik évfordulója tiszteletére rendezett konferenciasorozat egyik állomása ez a mai rendezvény, itt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Önmagában egy alkotmány ötéves évfordulója talán nem indokolna komoly ünneplést, de egyik oldalról az a tény, hogy az új magyar alkotmány a maga sajátos tartalmával, szerkezetével és nem utolsósorban az európai alkotmányozásban elfoglalt helyével állandó tanulmányozást érdemel, más oldalról pedig az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyidős Magyarország Alaptörvényével, első pillanatra is elegendő ünneplési indoknak sz

Az Önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak Alkotmánytani ésjogi alapismeretek című tárgyának tankönyvét tartja kezében az olvasó. A tantárgy a képzésalapozó
ismeretanyag, az alkotmánytani alapfogalmak és az alapvető jogi fogalmak ismertetésére vállalkozik. A jelen mű tehát nem az alkotmánytan vagy a közjog egészét öleli fel, hanem azt tűzi
ki célul, hogy bevezesse a tisztviselőket az alkotmánytani és a jogi alapismeretekbe. Fontosnak
tartottuk, hogy az alkotmányjogi intézményeken túlmutatóan a klasszikus alkotmánytani fogalmakra is kitérjünk, mint például

A modern demokratikus alkotmányjog mindenekelőtt az állam működésének, valamint az egyén és az állam kapcsolatának a szabályozásával foglalkozik. Fontos célja megakadályozni azt, hogy bármelyik hatalmi vagy társadalmi tényező a többi fölé kerekedjen, és zsarnoki uralmat létesítsen. Az alkotmányjog hivatott az egyensúlytalansági helyzetek kiküszöbölésére és a rendezett törvényes hatalomváltások biztosítására is. Ezen belül garantálnia kell, hogy megfelelően érvényesüljön a népakarat, azaz mindig a legitim választott szervek irányítása alatt álljon az ország. Az alkotmányjog további alapfunkc

Magyarország Alaptörvénye révén a történeti alkotmány, illetve annak vívmányai a jogalkalmazó számára is értelmezendő tételes jogi intézményekké váltak. A 2012 óta eltelt időszak azonban inkább csak a témakörrel kapcsolatos kérdések számát növelte és az Alkotmánybíróság határozatai is egy bizonytalan gyakorlatot mutatnak. Jelen munka egyrészt azokat a szempontokat kívánja meghatározni, amelyek segítségével egy korábbi jogintézményről eldönthető, hogy az a történeti alkotmány vívmánya-e, másrészt felvázol egy lehetséges protokollt, amelynek révén ezek a vívmányok egy egyedi jogalkalmazói dön