„Mindenki, akinek van tapasztalata jelentős infokommunikációs technológiai innovációk bevezetéséről a közszférában, tudja, hogy azok nagy nehézséggel haladnak és magas kockázatot rejtenek magukban.” (Ignace Snellen) E nehézségek és kockázatok enyhítését a sikerkritériumok pontos meghatározásával és a sikertényezők feltárásával érdemes elkezdeni: Mik azok a szempontok, amelyek alapján sikeresnek mondhatunk egy e-kormányzati projektet? Milyen tényezők járulnak hozzá e projektek sikerességéhez, illetve milyen faktorok jelzik előre a problémákat? Ez a könyv erős értékteremtési fókusszal és prak

A szembenézés az államtudományt és a jogtudományt 1949-ben ért töréssel meglehetősen töredékes. A közigazgatási jogtudomány művelői 1945 és 1948 között még hallathatták hangjukat. A „régi iskola” utolsó jelentős munkájaként Szontagh Vilmos 1948-ban megjelent kötetében még érvelhetett a közigazgatási jogdogmatika mellett. Az életművek újraértékeléséhez, értő feldolgozásához kíván hozzájárulni a sorozat és a jelen kötet is.- Részlet Patyi András és Koi Gyula bevezető tanulmányából

Már kilencven esztendő is eltelt azóta, hogy Tomcsányi Móric A magyar közigazgatási jog alapintézményei című kötete napvilágot látott, és az értő közönség kézbe vehette a muvet. A közjogtudós Tomcsányi Móric a fogalomépítő dogmatikai látásmód vezéralakja volt a hazai közigazgatási jogtudományban. A könyv a hazai közigazgatási jogtudomány egyik kiemelkedően fontos darabja.

“Law enforcement is like an enormous mirror that projects the portrait of the all-time state embedded in its relevant legal structures.
Using another image, we can also say that law enforcement is like a delicate seismograph that receives and pictures even the smallest stir, slue and twist of the idea of the state and its originating ideology.” These thoughts of József Tóth were first published in 1938 but are still relevant today. I wrote my book in this spirit attempting to review the history of the last more than one thousand years of national and international law enforcement.

Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépése és annak tananyagként történő feldolgozása óta számos kétségbeesett véleményt lehetett hallgatói oldalról hallani, amelyek mindegyike arra irányult, hogy ezt a hatalmas mennyiségű anyagot átlátni, megtanulni gyakorlatilag lehetetlen. E jegyzet – szándékom szerint – a könnyebb, áttekinthetőbb, kezelhetőbb, összefoglaló jellegű munkák közé tartozik, és ez még talán akkor is igaz, ha az ismeretanyagot a lehető legteljesebb mértékben leszűkítve, tömören tárgyalja.

Az Önkormányzati rendeletalkotás az alapszakos képzéshez készült tankönyv, amely azonban nem mérhető a „hagyományos” és megszokott „tankönyvi” mércével. Alaposan dokumentált és gyakorlati tudással jelentősen felerősített mű, amely a meglévő ismereteket jól összegyűjti, rendszerezi, és logikus rendben közzéteszi. A kötet magán viseli mind a tankönyvnek, mind pedig a módszertani kézikönyvnek a jellemzőit; de részben kevesebb, részben pedig több annál. Kevesebb, mert viszonylag szerényebb benne a jogi és a szakirodalmi hivatkozás, illetve ritkán találni nyomát benne különböző tudományos nézete

A helyi önkormányzatokban az Mötv. hatálybalépése után – mind a települési, mind a megyei önkormányzatok tekintetében – összességében javult a gazdálkodási és a gazdasági helyzet. Nem mellőzhetjük azonban az állam szerepének, szabályozásának és pénzügyi finanszírozási segítségének említését. Az Ötv. (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény) által önkormányzati feladat- és hatáskörbe utalt, azonban nem, vagy nem kellően finanszírozott feladatok visszavétele állami hatáskörbe, és a feladatok megosztásának újraszabályozása, az adósságkonszolidáció, a társulásban történő közszolg

A modern társadalmakban az önkormányzás, az önkormányzatok a jogállami működés nélkülözhetetlen elemei, tevékenységük nélkül elképzelhetetlen a demokratikus hatalomgyakorlás. A közbeszédben, a szakmai diskurzusokban gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket, bár korántsem biztos, hogy ismerjük eredeti jelentésüket, illetve tisztában vagyunk a helyi önkormányzás jelentésével, illetve tartalmával. A sajátosságokat vizsgálva egy fontos ismérvet ki kell emelni: nevezetesen egy közösség jogát az önigazgatáshoz. Lényegi elemnek tekinthető tehát az autonómia, amely magában foglalja a saját szervez

2016 őszén a Ludovika Szabadegyetem tematikus félévet tartott, amelynek középpontjában gróf Széchenyi István munkássága állt. Külön öröm, hogy az előadás-sorozatra a  legnevesebb Széchenyi- kutatók fogadták el a Nemzeti Köz szolgálati Egyetem felkérését, így remek alkalom nyílt arra, hogy a  szemeszter méltó módon emlékezzen meg gróf Széchenyi Istvánról és munkásságáról. Az itt elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Őszintén reméljük, hogy a hallgatók, egyetemi oktatók és az érdeklődő közönség számára is élvezetes, tanulságos és informatív anyagot si

Közpénzügyi menedzsment című kiadványunk szervesen illeszkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon törekvéseinek sorába, amelyekkel a hallgatók közpénzügyi, államháztartási gazdálkodási és költségvetési ellenőrzési ismeretszintjét emelni, az átadott tananyag tartalmát pedig korszerűsíteni kívánja.

A közigazgatási szervezés kutatása évtizedek óta az Államigazgatási Főiskola, majd jogutód intézményeinek szervezési, később közigazgatási szervezési tanszékéhez és a hozzá kapcsolódó kutatócsoporthoz köthető. Ez a szellemi közösség foglalkozott, illetve jelenleg is foglalkozik a közigazgatási szervezés múltjával, hazai történelmével és a közigazgatásban alkalmazott szervezési módszerekkel. Ez a kötet ebből a témakörből mutat be egy szeletet az önkormányzatoknál dolgozó szakemberek számára, hogy feladatukat egyre magasabb színvonalon legyenek képesek elvégezni.

A közigazgatás a cselekvő állam, amely szakadatlanul működik. Működése jogilag szabályozott, illetve korlátozott. Működését, szervezetét, felépítését, alkotó elemeinek külső és belső kapcsolatrendszerét nem lehet megismerni és megérteni a közigazgatásra vonatkozó jogi szabályozás, valamint fogalomrendszerének ismerete és megértése nélkül.

Az uniós források felhasználásának mikéntje, az általuk megvalósuló fejlesztések mindenkit érintenek. Egyrészt fontos, hogy a gazdasági fejlődést, innovációt és hatékonyságnövelést segítsék elő, másrészt a közszolgáltatások iránti szükségleteink kielégítését is ezen fejlesztések biztosítják. A beruházásokat elsősorban gazdasági és állami szereplőktől várjuk; az ő tevékenységüket jelentősen segíti az elmaradottabb térségekben az Európai Unió kohéziós politikája. Az uniós elvek és célkitűzések ismeretében, a beavatkozási logika alapján megismerhető a struktúra és a végrehajtási eljárás, így p