A magyar politikai berendezkedést számos kihívás érte az utóbbi több mint másfél évszázadban. Magyarország hányattatott történelme visszatükröződik az ország alkotmányos, közjogi rendszerének változatosságában, politikai rendszerének kiszámíthatatlan átalakulásaiban, kormányzati rendszerének letisztulatlanságában. A magyar kormányzati rendszer működésével, a legfontosabb elemeivel számos kiváló hazai politikatudományi munka foglalkozott, amelyek vagy időben, vagy a vizsgálatuk tárgyában szűkítették a témát. Jelen munkával röviden összeg

A rendszerváltozás 30. évfordulóján a szerzők a szakmai tapasztalataikra, a vonatkozó irodalomra, a jogszabályokra és más dokumentumokra alapozva dolgozták fel a vizsgált időszak belügyi-igazgatási folyamatait, fejlesztési, működési kérdéseit, továbbá ezek hazai történeti, valamint nemzetközi összefüggéseit. A könyv vizsgálja a minisztériumi külső és belső igazgatás nagyobb alrendszereit. A szerzők bemutatják a közpolitikusokat és a közérdeket szolgáló szakmai tevékenységük főbb típusait. A kormányzati közpolitikusok – a 

The studies of this book follow a three-fold structure. First, a historical overview of how the dominant security/ threat perceptions have evolved since 1989 is provided, with reference to how official documents reflected these changes. This is then followed by a consideration of the key stakeholders in foreign policy decision-making, also introducing readers to the major foreign policy decisions taken and institutional transformations carried out during the period in question, with special regard to the ministries of foreign affairs and defence, reforms in the field of defence and the mili

Bármely tudományterület önmagáról kialakított képe befolyásolja képviselőinek együttműködését, a kutatások intenzitását, nyitottságát, végső soron a tudományterület minőségét. Éppen ezért időszerű a magyar közigazgatási jogtudomány önreflexiója: milyen módszerek divatoznak a hazai közigazgatási jogtudományban; milyen sajátosságokat mutatnak a tudományos műhelyek; milyen új határterületek vannak kialakulóban, hogyan alakul a jogtudomány helyzete a közigazgatás-tudományok rendszerében; továbbá milyen hatása van a tudománynak a�

A magyar alkotmányjogi szakirodalom eddig adós maradt annak kutatásával, hogy a politikai döntéshozó hogyan reagál egyes olyan alkotmányértelmezésekre, amelyek az értékelők ellenkezését váltották ki amiatt, mert vélekedésük szerint az alkotmányértelmezést végző szerv e tevékenysége során túlterjeszkedett a hatáskörén. E hiányt kívánja e monográfia valamelyest pótolni. A könyv az alkotmányértelmezéssel megvalósított informális alkotmánymódosítások gyakorlatát mutatja be és von le következtetést arra nézve, hogy azok miért és 

A weimari köztársaság idején gazdag és sokszínű államelméleti irodalom jött létre. Ezen államelmélet máig érvényes tanulságokkal szolgál, egyik legfontosabb képviselője pedig a nálunk alig ismert Hermann Heller (1891–1933) volt. Neki köszönhető többek között a szociális jogállam elméleti megalapozása, de a közel múltban a német alkotmánybíróság több határozata is rá hivatkozott. A monográfia az elkötelezetten anti fasiszta Heller munkásságát elemzi, beillesztve azt a korabeli viták kontextusába. Gondolatai megkerülhetetlenek napjaink olyan

Az állami tulajdon felhasználása a közfeladat-ellátás megoldásai körében egyre inkább jellemző; igény mutatkozik a költségvetéstől elkülönült vagyonnal és önálló felelősséggel rendelkező jogi személyek révén történő állami feladatellátásra. Mindez összefüggésben van a globális verseny erősödésével, az integrációs kötelezettségeknek való megfeleléssel, majd a 2008-as válság hatásai által generált folyamatokkal, amelyeknek eredményeként  új, vagy időközben háttérbe szorult prioritások (például felelős tulajdonlás) kaptak nagyo