A hírszerzés és elhárítás története mindig is érdekelte az állam és a társadalom egymáshoz való viszonya, működése és fejlődése iránt érdeklődőket. Jelen műben a szerzők – a szakma és/vagy a történettudomány művelői – arra vállalkoztak, hogy szakmai szemmel, tudományos igénnyel, a szorosan vett szervezet- és fejlődéstörténetet meghaladva, a fejlődés csomópontjaira összpontosítva ismertessék ennek az ősi hivatásnak az alakulását, fejlődését Magyarországon és külföldön egyaránt. Hangsúlyt fektettek arra, hogy bemutassák az információszerzés történetének jeles személyeit és eseményeit. Fontosn

Délkelet-Európa társadalmának mindennapjait az elmúlt harminc évben számos konfliktus nehezítette meg, a rendszerváltások következtében ezen államok elindultak a demokratikus fejlődés útján. Kötetünkben a közelmúlt változásait igyekeztünk elemezni, hogy reális képet kapjunk a politikai rendszerek fejlődéséről és jellemzőiről. Könyvünkben az összehasonlító politikatudomány módszerével kívánjuk bemutatni Albánia, BoszniaHercegovina, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Románia, Szerbia és Szlovénia demokráciáját. A komparatív megközelítést egy egységes szempontrendszerrel kívánjuk elér

A harmadik magyar szabálysértési kódex 2012-ben lépett hatályba. A szerkesztők és szerzők elérkezettnek látták az időt egy olyan tankönyv elkészítésére,amely oktatási célból összegzi a kihágási-szabálysértési jogterületre vonatkozó évszázados elméleti ismereteket, illetve az elmúlt fél évtized gyakorlati (jogalkalmazói) tapasztalatait. A munka szervesen illeszkedik abba a hagyományba, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődjei (az Államigazgatási Főiskola, majd a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara, illetve a Rendőrtiszti Főiskola) fontos szerepet töltöttek be a szab

A mindennapi életünket szinte behálózzák azon rendszerek és alkalmazások, amelyek az egyedi biometrikus adataink „felhasználásával” kétséget kizáró és egyértelmű azonosításunkat célozzák meg úgy, hogy ez a folyamat lehetőleg időveszteség nélkül valósulhasson meg. A biometrikus adatok rendészeti célú személyazonosítás érdekében történő alkalmazása – kiemelten a schengeni külső határokon a határforgalom ellenőrzésében – még csak évtizedes múltra tekint vissza. A könyv kuriózumát az adja, hogy itt definiáljuk először a rendészeti személyazonosítást, amely figyelembe veszi a felhasznált biometr

Jelen lexikon hiánypótló jelleggel, címszavakban mutatja be a társasági jog területén meghatározó fogalmakat és jogintézményeket, a kézirat lezárásának időpontjáig ismertté vált, irányadó bírói gyakorlat beépítésével. A lexikon a hatályos Polgári Törvénykönyv által használt terminológia ismertetésén és magyarázatán túl kitekintést nyújt többek között a társasági jogtól elválaszthatatlan számviteli fogalmakra és jogtörténeti aspektusokra, az Európai Unió társasági jogára, a cégtörvény és a csődtörvény vonatkozó rendelkezéseire, valamint kiemelt figyelmet fordít a köztulajdonban álló gazdaság

Könyvünkben egy furcsa paradoxont mutatunk az információs és kommunikációs technológiák hatásaival kapcsolatban. Ahogy az egyik szerző fogalmaz: „Minden ugyanaz maradt, csak más lett. Hiszen ismerkedünk, csak máshogy, bevásárlunk, csak máshogy, dolgozunk, csak máshogy, vezetünk, irányítunk, kormányzunk, politizálunk és élünk, csak máshogy.”

A településmarketing a marketing speciális eseteként értelmezendő, így a következőkben célszerű a marketing fogalmából kiindulva felépíteni vizsgálódásunk tárgyát. Ez azonban egyáltalán nem egyszerű feladat. A marketing ugyanis egyike azoknak a divatos kifejezéseknek, amelyekbe korunk embere lépten-nyomon belebotlik, de jelentéséről csak elnagyolt és igen gyakran csupán pontatlan fogalmat képes alkotni. Hogy a leggyakoribb – és nem is csupán a laikusokat érintő – tévedést említsük: a marketingről a többségnek „valamely termék vagy szolgáltatás népszerűsítése”, a „reklám” ugrik be annak elle

A közigazgatási jog alaptanait bemutató könyvsorozat hatodik kötetében az általános közigazgatási rendtartás szabályaival és ezen keresztül a közigazgatási hatósági eljárás általános menetével, jellemzőivel találkozhatunk. A kötet szerzőgárdája a tételes jogra, azaz magára az eljárási törvényre koncentrál, a közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elvi, elméleti és történeti ismeretek, megközelítések a megelőző, ötödik kötetben találhatók. Az általános közigazgatási rendtartás megszületése szorosan kapcsolódott az Államreform Bizottság tevékenységéhez és a közigazgatási perrendtartás

Könyvünk bemutatja, hogy az Alkotmány 1989-es reformját követően az Alkotmánybíróság milyen értelmezést tulajdonított a szociális jogokról szóló alkotmányi rendelkezéseknek, és hogyan értelmezte az Alaptörvény szociális töltetű rendelkezéseit 2012-től. Az egyes határozatok időbeli elhelyezése és a joggyakorlat fejlődési ívének bemutatása miatt a döntéseket kronológiai sorrendben, évekre lebontva ismertetjük 1990-től 2016-ig. Az alkotmánybírósági esetjogot a többségi határozatokon keresztül mutatjuk be, helyenként feltüntetve egy-egy lényegesebb párhuzamos indokolást és különvéleményt. Munká

Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépése és annak tananyagként történő feldolgozása óta számos kétségbeesett véleményt lehetett hallgatói oldalról hallani, amelyek mindegyike arra irányult, hogy ezt a hatalmas mennyiségű anyagot átlátni, megtanulni gyakorlatilag lehetetlen. E jegyzet – szándékom szerint – a könnyebb, áttekinthetőbb, kezelhetőbb, összefoglaló jellegű munkák közé tartozik, és ez még talán akkor is igaz, ha az ismeretanyagot a lehető legteljesebb mértékben leszűkítve, tömören tárgyalja.

A helyi önkormányzatokban az Mötv. hatálybalépése után – mind a települési, mind a megyei önkormányzatok tekintetében – összességében javult a gazdálkodási és a gazdasági helyzet. Nem mellőzhetjük azonban az állam szerepének, szabályozásának és pénzügyi finanszírozási segítségének említését. Az Ötv. (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény) által önkormányzati feladat- és hatáskörbe utalt, azonban nem, vagy nem kellően finanszírozott feladatok visszavétele állami hatáskörbe, és a feladatok megosztásának újraszabályozása, az adósságkonszolidáció, a társulásban történő közszolg

A modern társadalmakban az önkormányzás, az önkormányzatok a jogállami működés nélkülözhetetlen elemei, tevékenységük nélkül elképzelhetetlen a demokratikus hatalomgyakorlás. A közbeszédben, a szakmai diskurzusokban gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket, bár korántsem biztos, hogy ismerjük eredeti jelentésüket, illetve tisztában vagyunk a helyi önkormányzás jelentésével, illetve tartalmával. A sajátosságokat vizsgálva egy fontos ismérvet ki kell emelni: nevezetesen egy közösség jogát az önigazgatáshoz. Lényegi elemnek tekinthető tehát az autonómia, amely magában foglalja a saját szervez