Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvilágot 1909-ben. Egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig hű próbált maradni az egykori kettős monarchiát jellemző eszmékhez: a régi vágású klasszikus liberalizmushoz, a királyság intézményéhez.
Egy 1943-as írásában így foglalta össze politikai krédóját:
„Nem habozok magamat reakciósnak nevezni. Nagyon is büszke vagyok erre a tényre. Nem látok több erényt az ismere

A vallás szerepe a modern Európában folyamatosan újraértékelődik. Miközben a szekuláris, demokratikus, nyitott és vallásilag semleges állam értékei nem vitathatók, a kontinens keresztény gyökerei, hagyományai, mai életünket is meghatározó sajátosságai védendő értékek. Vallás és biztonság kérdése ugyan elkerülhetetlenné teszi, hogy a kereszténység és Európa viszonyáról is töprengjünk, az egyes vallási meggyőződések államok általi kezelésében határvonalakat kell húzni. A társadalmakat meg kell védeni az erőszaktól vagy szabadságuk bár

A modern konzervatív gondolkodás története Edmund Burke Töprengések a francia forradalomról (1790) című művével vette kezdetét, de a francia forradalom óta eltelt bő két évszázad alatt számtalan olyan szerző gazdagította e szellemi irányzat irodalmát, akinek nevét és életművét a progresszió bűvöletében élő 20. század elfelejtette. A jelen kötet e hagyomány újrafelfedezésére vállalkozik, a nyugat-európai konzervativizmust alapjaiban meghatározó szerzők és műveik kézikönyvszerű bemutatása révén úgy, hogy az minden a politika iránt

A tudományos munka napjainkban iparrá vált, ahol nemcsak a kutatási eredmények, hanem azok megjelenési helye és indexáltsága, láthatósága is számít. Ezzel párhuzamosan a szerzőknek és intézményeknek egyre inkább a tudatos tervezés eszközeivel szükséges szervezniük tevékenységeiket annak érdekében, hogy versenyképességüket megőrizzék.
A tudományos publikálás alapjai folytatásaként megjelenő A nemzetközi tudományos láthatóság eszközei című könyv gyakorlati példákkal szemléltetve vezeti végig az olvasót mindazon tén

Ez a könyv arra hivatott, hogy bevezesse minden olvasóját az össze­hasonlító kormányzattanba és politikatudományba. Az egyes fejezetek célja az, hogy sokrétű és könnyen érthető útmutatóul szolgáljanak a politika­tudomány e részterületeit vizsgáló kurzusok számára. A mű áttekinti az összehasonlítás különféle módszereit és elméleteit, megvizsgálja a demokratikus és autoriter rendszerek közötti különbségeket, a kormányzatok intézményeinek és a politikai részvételnek a különféle formáit.
A kötet legfőbb célja, hogy különböző o