A totalitarian state is not a good one. A state governed by the rule of law is a good one. It is little likely that anybody would seriously dispute these two short affirmations. But it is not in law (application of law) itself where the difference lies between the constitutional state under the rule of law and the totalitarian state, but the institutional guarantee for the primacy of law as opposed to arbitrary exercise of power. A state under the rule of law, therefore, is inasmuch form (primacy of law as opposed to power) as content (safeguarding liberty as opposed to power). But under ce

Az informatika alkalmazott tudomány, amelynek vizsgálati területe kiterjed az adat és az adat értelmezésével nyert információ fogalmának megértésére, továbbá az adatfeldolgozási műveletekre, így különösen az adatok megszerzésére, kódolására, átvitelére, elrejtésére, tárolására, rendszerezésére, módosítására, hasznosítására.1 Az informatika legfőbb eszközei jelenleg az automatizált adatfeldolgozást szolgáló berendezések, különösen a számítógépek és a modern elektronikus adatkommunikációt szolgáló hírközlési hálózatok.

Könyvünkben egy furcsa paradoxont mutatunk az információs és kommunikációs technológiák hatásaival kapcsolatban. Ahogy az egyik szerző fogalmaz: „Minden ugyanaz maradt, csak más lett. Hiszen ismerkedünk, csak máshogy, bevásárlunk, csak máshogy, dolgozunk, csak máshogy, vezetünk, irányítunk, kormányzunk, politizálunk és élünk, csak máshogy.”

A szerkesztő feladata az, hogy szerkesztői módszerekkel és eszközökkel közelebb hozza az olvasót és a szerzőket, más szóval hozzásegítse az olvasót a szerzők mondanivalójának jobb megértéséhez. Ez a megtisztelő feladat egyben felelősséggel is jár. A szerző azért ír, hogy olvassák, a szakíró ezen felül azért is, hogy megértsék. A megértéshez ismeretekre van szükség, megfelelő ismeretek nélkül nincs megfelelő megértés. Az olvasó általában két okból vesz kézbe szakmai szöveget: egyrészt, mert új ismeretet szeretne szerezni, másrészt mert a már meglévő ismereteit kívánja bővíteni.

A 2016–2019 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő Közszervezési és Közigazgatástani Intézet négy közigazgatástudományi szakterületet fogott át oktatási és kutatási szempontból: a vezetéstudományt (közigazgatási szervezéstan), a regionális tudományt (közigazgatási urbanisztika), a statisztikát (közigazgatási statisztika), valamint a kommunikáció- és médiatudományt (közigazgatási kommunikáció). E változatos szakterületek ötvözete volt hivatott képviselni a közigazgatástant.
Az intézet működésének minden tanévében rendezett egy szakmai fórumo

Jelen tankönyv az államtudományi mesterképzési szakon oktatott Civilisztika II. tantárgy kötelező tananyagaként minden lényeges elméleti és gyakorlati kérdést tárgyal, magas színvonalon mutatva be a dologi jogi és a felelősségtani jogterületeket. A mű elismert oktatók munkájának eredményeként született, és nem csupán a tételesjogi szabályokat ismerteti sikerrel, hanem a folyamatosan változó joggyakorlatba és a jogfejlődés nóvumaiba is betekintést nyújt. A szerzők – a szükséges dogmatikai kérdések taglalásán és a bírói gyakorlat bemutatásán keresztül – hatékonyan valósították meg a szerteága

Az okosváros-koncepció az internet elterjedése nélkül nem születhetett volna meg. Ugyanakkor az okos város gondolata és a városok „smartosodásának” elindulása serkentően hatott az internettechnológia fejlődésére. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködési megállapodásának keretében létrejött Okos város – okos közigazgatás kutatóműhely a közigazgatás/közszolgálatok szempontjából releváns technológiai irányokat és megoldásokat vizsgálja, amelyeket kismonográfiákban mutat be. Ebből a kötetből azt tudhatjuk meg, hogy mitől okos az okos vár

A monográfia az okos város kameraképeinek elemzése során alkalmazott fogalmakat és módszereket tekinti át és rendszerezi. A kötet a médiainformatika korszerű megoldásaira helyezi a hangsúlyt. Különös figyelmet fordít a kameramozgás felismerésére és a kamera által vett mozgó objektumok nyomkövetésére. Önálló fejezetet szentel a mesterséges intelligenciának, azon belül a gépi tanulásnak, amely manapság már az elemzés meghatározó technológiájává vált. Részletesen tárgyalja az okos város polgárai által készített házi videók rendszerezését, a gyors áttekintését támogató számítógépes megoldásokat

A tankönyv három nagyobb szakmai részre tagolható. A hivatkozott dokumentumok alapján szerkesztett első rész célja, hogy áttekintést adjon az uniós fejlesztéspolitika 2014–2020-as periódusáról, annak legfontosabb célkitűzéseiről és keretdokumentumairól, amelyek meghatározzák a tagállamok forrásfelhasználásának alapját. További célja, hogy összefoglalja Magyarország 2014–2020-as fejlesztési periódusához kapcsolódva az uniós forrásfelhasználás stratégiai dokumentumainak főbb tartalmi elemeit a Partnerségi Megállapodásra1 és az operatív programokra vonatkozóan, hiszen ezek jelölik ki a hazai p

A településmarketing a marketing speciális eseteként értelmezendő, így a következőkben célszerű a marketing fogalmából kiindulva felépíteni vizsgálódásunk tárgyát. Ez azonban egyáltalán nem egyszerű feladat. A marketing ugyanis egyike azoknak a divatos kifejezéseknek, amelyekbe korunk embere lépten-nyomon belebotlik, de jelentéséről csak elnagyolt és igen gyakran csupán pontatlan fogalmat képes alkotni. Hogy a leggyakoribb – és nem is csupán a laikusokat érintő – tévedést említsük: a marketingről a többségnek „valamely termék vagy szolgáltatás népszerűsítése”, a „reklám” ugrik be annak elle

Ebben a könyvben az önkormányzati szervezetfejlesztés egyik legfontosabb területét, a minőség és a közigazgatás, a minőség és az önkormányzatok kapcsolatát szeretnénk bemutatni. Magyarországon a 90-es évekre fogalmazódott meg a minőségi közigazgatás igénye, majd fokozatosan az a kérdés is felmerült, hogy milyen eszközökkel lehet a minőséget mérni a közigazgatásban. Ebben az időszakban sokan a hatékonyság egyik alapvető eszközének tartották a minőségügyet és azon belül is a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését. A minőség ellenőrzése, a korszerű minőségirányítás a közigazgatásban a haték

A közigazgatási jog alaptanait bemutató könyvsorozat hatodik kötetében az általános közigazgatási rendtartás szabályaival és ezen keresztül a közigazgatási hatósági eljárás általános menetével, jellemzőivel találkozhatunk. A kötet szerzőgárdája a tételes jogra, azaz magára az eljárási törvényre koncentrál, a közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elvi, elméleti és történeti ismeretek, megközelítések a megelőző, ötödik kötetben találhatók. Az általános közigazgatási rendtartás megszületése szorosan kapcsolódott az Államreform Bizottság tevékenységéhez és a közigazgatási perrendtartás

Könyvünk bemutatja, hogy az Alkotmány 1989-es reformját követően az Alkotmánybíróság milyen értelmezést tulajdonított a szociális jogokról szóló alkotmányi rendelkezéseknek, és hogyan értelmezte az Alaptörvény szociális töltetű rendelkezéseit 2012-től. Az egyes határozatok időbeli elhelyezése és a joggyakorlat fejlődési ívének bemutatása miatt a döntéseket kronológiai sorrendben, évekre lebontva ismertetjük 1990-től 2016-ig. Az alkotmánybírósági esetjogot a többségi határozatokon keresztül mutatjuk be, helyenként feltüntetve egy-egy lényegesebb párhuzamos indokolást és különvéleményt. Munká

„Mindenki, akinek van tapasztalata jelentős infokommunikációs technológiai innovációk bevezetéséről a közszférában, tudja, hogy azok nagy nehézséggel haladnak és magas kockázatot rejtenek magukban.” (Ignace Snellen) E nehézségek és kockázatok enyhítését a sikerkritériumok pontos meghatározásával és a sikertényezők feltárásával érdemes elkezdeni: Mik azok a szempontok, amelyek alapján sikeresnek mondhatunk egy e-kormányzati projektet? Milyen tényezők járulnak hozzá e projektek sikerességéhez, illetve milyen faktorok jelzik előre a problémákat? Ez a könyv erős értékteremtési fókusszal és prak

A szembenézés az államtudományt és a jogtudományt 1949-ben ért töréssel meglehetősen töredékes. A közigazgatási jogtudomány művelői 1945 és 1948 között még hallathatták hangjukat. A „régi iskola” utolsó jelentős munkájaként Szontagh Vilmos 1948-ban megjelent kötetében még érvelhetett a közigazgatási jogdogmatika mellett. Az életművek újraértékeléséhez, értő feldolgozásához kíván hozzájárulni a sorozat és a jelen kötet is.- Részlet Patyi András és Koi Gyula bevezető tanulmányából

Már kilencven esztendő is eltelt azóta, hogy Tomcsányi Móric A magyar közigazgatási jog alapintézményei című kötete napvilágot látott, és az értő közönség kézbe vehette a muvet. A közjogtudós Tomcsányi Móric a fogalomépítő dogmatikai látásmód vezéralakja volt a hazai közigazgatási jogtudományban. A könyv a hazai közigazgatási jogtudomány egyik kiemelkedően fontos darabja.

“Law enforcement is like an enormous mirror that projects the portrait of the all-time state embedded in its relevant legal structures.
Using another image, we can also say that law enforcement is like a delicate seismograph that receives and pictures even the smallest stir, slue and twist of the idea of the state and its originating ideology.” These thoughts of József Tóth were first published in 1938 but are still relevant today. I wrote my book in this spirit attempting to review the history of the last more than one thousand years of national and international law enforcement.