A Ludovika Akadémia fejszobrai és domborművei

E különleges album a Ludovika Akadémia klasszicista, később eklektikus-historizáló stílusú épületegyüttesének a magyar történelem uralkodóiról, vezéreiről és hadvezéreiről megformált épületszobrászati díszítőelem-fejszobrait és domborműveit állítja a tartalom középpontjába a „hadi mesterség örökös példaképeiként”.

A szerző a főbejáraton belépve a főlépcsőház lépcsősorain bejutva a lenyűgöző díszterembe bemutatja a neogótikus boltívekben elhelyezett tizenhat magyar, hun (nagy)fejedelem és király fejszobrát. Mindezt 1488-ban készített fametszetekkel, korabeli királyportrékkal, uralkodói pecsétekkel egészíti ki, amelyek – az első kötetben feldolgozott vármegyecímerek folytatásaként – az adott korszak államcímereit ábrázolják. A főlépcsőházban továbbhaladva tizenkét, kör alakú dombormű látható történelmünk kiemelkedő alakjaival: uralkodók, vezérek, hadvezérek, akik tetteikkel a magyar hazát szolgálták. A belső udvarra tekintve a mű bemutatja e sorozat öt-öt újabb darabját az udvari főhomlokzat félkörívmezőiben elhelyezve, összesen huszonkét elemet feldolgozva. Áttekinti életútjukat, haditetteiket, és közli címereiket is. A római antikva betűtípussal vésett latin köriratok fordítása segít értelmezni az ábrázolt alakok nevét és rangját.

A fejszobrok és domborművek bemutatása erősíti a Ludovika falai között napjainkban felnövekvő tisztjelöltek egészséges nemzettudatát, hazaszeretetét a hős példakép elődök megjelenítésével, s mindennek csak egy üzenete lehet: „A Hazáért mindhalálig!”

Csáky Imre (PhD) honvéd alezredes címertörténész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egyetlen címertörténész főtisztje egy önálló kötetekből álló, az eredeti bársonykötésnek megfelelő színű fakszimile könyvritkaság gondozója, több érdekes heraldikai szakkönyv, egy formabontó, címeres térképtabló-trilógia és számos tanulmány szerzője.

A katonai és történettudományi szemlélet elhivatottsággá kristályosodott benne, amely leginkább gróf Zrínyi Miklós szinte szállóigévé egyszerűsített szavaival szemléltethető leginkább: „Nem másra szolgál a mi eleink tündöklése nékünk, mint hogy szövétnekként világító fáklyával fussuk be a mi életünk pályáját.”

A Ludovika Akadémia kőbe vésett vármegyecímerei című művét követően jelen kötettel is hangsúlyozni kívánja Magyarország 1100, a Ludovika 200 éves történelméhez méltó egészséges nemzettudatot, hazaszeretetet, elhivatottságot, amely minden magyar tiszt számára nélkülözhetetlen erény. A bemutatott nagyfejedelmek, királyok, vezérek, hadvezérek hőstettei és cselekedetei példaértékűek, szellemiségüket a 21. századi magyar katonanemzedéknek is őriznie, ápolnia kell. Tevékenységével szeretné növelni Magyarország, a Magyar Honvédség és a magyar tiszti hivatás elismertségét, s nyomatékosítani – a múltban, jelenben és jövőben egyaránt – a katonatudósok magyar haza iránti töretlen elkötelezettségét is.