A kognitív tudomány meghatározást a pszichológia, a nyelvészet, az antropológia, a filozófia (esztétika) és a mesterséges intelligencia (az utóbbi időkben a mesterséges intuíció!) eggyé olvadt formájával szokták azonosítani. A könyv címében szereplő kognitív jelző egy olyan megközelítési mód, amelyet – szándékaink szerint – fogalmi keretnek szántunk, amellyel ennek a terjedelmes szakirodalommal rendelkező tudományterületnek az eredményeit próbáltuk a kriminalisztika képlékeny határú territóriumához hozzágondolni. Ezzel kiemelt célunk, hogy bemutassuk a kognitivizmusnak – mint egyfajta magas

Tankönyvünkkel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös képzési moduljának részét képező Általános szociológia tantárggyal ismerkedő hallgatóknak kínálunk alapismereteket a szociológia mint empíriaorientált társadalomtudományi szakdiszciplína tárgyát, célját, alapkérdéseit, fejlődéstörténetét, módszertanát, valamint a szociológia tudománya által vizsgált kiemelt kutatási területeket és konkrét társadalmi jelenségeket illetően.

Amikor egy új idea hirtelen és hatalmas erővel felszínre tör, mindig új társadalmi kérdésekre és problémákra válaszol. Az intellektuális izgalom lecsengése után viszont magyarázó ereje kiegyensúlyozottabbá válik, és már nem mindent megoldó eszköztárnak látjuk, mint a felbukkanása idején. Ekkor indul el annak a területnek a keresése és izolálása, amelyben az új megközelítés gyümölcsözően használható.

Bár napjainkban leginkább akkor hallunk Afrikával kapcsolatos híreket, ha valami negatív esemény történik – szárazság, éhínség, polgárháború –, ez szerencsére csak az érem egyik oldala. A másik oldalát az őshonos flóra és fauna, a kulturális értékek páratlan gazdagsága és sokszínűsége, az ásványkincsek és erőforrások kimeríthetetlen készletei, az elmúlt évtizedek látványos gazdasági fejlődése, illetve olyan konfliktusok jelentik, amelyek megoldásában komoly előrelépés történt az elmúlt években.

A monográfia három nagy horderejű átalakulási folyamatot, valamint egy paradigmaváltási kísérletet tár az olvasó elé. Az első a modern Egyiptom atyja, Mohamed Ali 19. század első felében lezajló központosítási törekvéseit és azok következményeit; a második az 1882-es brit okkupációt és az első világháborút követő hatalmi-gazdasági átalakulást; a harmadik az 1952-es forradalmat követő nászeri korszak fejlődési folyamatait; az utolsó tematikus egység pedig az arab tavasz egyiptomi fejleményeit, illetve a Muszlim Testvérek hatalomátvételi kísérletét járja körül. A kiadvány a társadalomfejlődés