Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvilágot 1909-ben. Egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig hű próbált maradni az egykori kettős monarchiát jellemző eszmékhez: a régi vágású klasszikus liberalizmushoz, a királyság intézményéhez.
Egy 1943-as írásában így foglalta össze politikai krédóját:
„Nem habozok magamat reakciósnak nevezni. Nagyon is büszke vagyok erre a tényre. Nem látok több erényt az ismeretlen jövő iránti vágyakozásban, mint az ismert és

A vallás szerepe a modern Európában folyamatosan újraértékelődik. Miközben a szekuláris, demokratikus, nyitott és vallásilag semleges állam értékei nem vitathatók, a kontinens keresztény gyökerei, hagyományai, mai életünket is meghatározó sajátosságai védendő értékek. Vallás és biztonság kérdése ugyan elkerülhetetlenné teszi, hogy a kereszténység és Európa viszonyáról is töprengjünk, az egyes vallási meggyőződések államok általi kezelésében határvonalakat kell húzni. A társadalmakat meg kell védeni az erőszaktól vagy szabadságuk bármiféle szükségtelen és aránytalan korlátozásától, de az err

A tudományos munka napjainkban iparrá vált, ahol nemcsak a kutatási eredmények, hanem azok megjelenési helye és indexáltsága, láthatósága is számít. Ezzel párhuzamosan a szerzőknek és intézményeknek egyre inkább a tudatos tervezés eszközeivel szükséges szervezniük tevékenységeiket annak érdekében, hogy versenyképességüket megőrizzék.
A tudományos publikálás alapjai folytatásaként megjelenő A nemzetközi tudományos láthatóság eszközei című könyv gyakorlati példákkal szemléltetve vezeti végig az olvasót mindazon tényezőkön, eszközökön és stratégiákon, amelyekkel az inté

Aki megismeri, megszereti és védi hazáját, beleértve szülőföldjének természeti, gazdasági, társadalmi és kulturális értékeit, az kreatív személyiséggé válik, vesse az élet a Föld bármely tájára is. Magyar agy kutatók mutatták ki Freund Tamás irányításával, hogy a szülőföldünkhöz köthető ismereteket tudatalattink úgy értékeli, mint a tudatba való beégetésre méltó tudást, feltéve, ha azt interaktívan, érzelmeket kiváltó motivációval szerezzük meg. A tudás a tudatban rögzített építőkockákból áll, és hasonlít a legózáshoz: akinek kevés építőeleme van, szerény formákat tud építeni; akinek sok, a

Tudjuk, érezzük, hogy a társadalmi innováció hozzájárulása a társadalmi jólét megteremtéséhez a szervezetek és az egyének számára egyaránt nagy kihívás. Sokszor hiányzik a sokoldalú tudás, a folyamatos megújulás akarása és vállalása. A könyv a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának társadalmi innovációval kapcsolatos kutatásait foglalja össze. A témaválasztást az észak-kelet-magyarországi régió társadalmi, gazdasági helyzete indukálta. A jelenlegi kötet a kutatóműhelyünkben vizsgált irányokba, módszertanokba nyújt betekintést a társadalmi innovációs igény megjelenésétől a megvalósításon

A koreai háború a phenjani és a szöuli rivális koreai kormányzatok összecsapásaként indult meg 1950 júniusának végén, de rövidesen kiterjedt nemzetközi konfliktussá változott. Magyarország az első volt a közép- és kelet-európai országok közül, amelyik egészségügyi csoportot küldött a koreai harctérre, ahol nyolc egymást váltó turnusban több mint 200 magyar orvos, nővér és egészségügyi munkatárs dolgozott 1950-től egészen 1957-ig. Az intézményt – amely hosszú ideig a Phenjan külterületén fekvő Mangjongdében, Kim Ir Szen szülőhelyén, később átmeneti jelleggel Hicshonban és Szongrimban, végül