Miért követ el valaki bűntetteket? A bűnelkövetés oka a társadalom évezredek óta tökéletesedő, de még távolról sem tökéletes struktúrájában keresendő? Esetleg az élet során jelentkező traumás és egyéb stresszhelyzetekre vezethető vissza, netán veleszületett vagy az élet során szerzett biológiai rendellenességeknek tulajdonítható? Mindezek a tényezők oknak tekinthetők, vagy pusztán kockázati tényezők? Egy háromkötetes kriminálpszichológiai könyv első kötetét tartja kezében az olvasó, amely ezekre a bonyolult kérdésekre keresi az egyáltalán nem egyszerű választ. Amellett, hogy felvázolja a le

Rohanó világunk és kommunikációéhségünk következménye, hogy egyre kevesebb időt fordítunk egy-egy jól átgondolt és megfogalmazott üzenet megírására. Joggal merül fel tehát a kérdés: a klasszikus értelemben vett kézírásnak van-e még egyáltalán szerepe a mindennapi gondolatközlés folyamatában? Meddig van még létjogosultsága a kézzel írásnak? A monográfia szempontjából pedig felvetődik a kérdés: van-e értelme olyan problémafelvetésekkel foglalkozni, amelyek területe „kihalásra van ítélve”? Válaszolva a feltett kérdésre: az összbűnözés tekintetében jelenleg is kiemelkedően magas azoknak a bűncs

Az NKE RTK által folytatott bűnügyi és rendészeti képzésben a büntetőjog hagyományos elméleti súlypontú oktatásán túl újabb, gyakorlati tárgyak bevezetésére került sor, amelyhez ez a könyv nagyszerű alapot ad, így az oktatásban való alkalmazása mindenképpen indokolt. Az I. rész az elmúlt öt év ítélkezési gyakorlatán alapuló jogeseteket tartalmazza, míg a II. rész a büntetőjog dogmatikai alapját képező általános törvényi tényállás elemeinek felismeréséhez és a bűncselekmények minősítéséhez határoz meg alapvető szempontokat, illetve a címével összhangban bővebben magyarázza a bűncselekményi e

A kiberbiztonsági szakterületen egy dolog miatt biztosan ismerik Magyarországot: az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményéről. Viszont annak ellenére, hogy a kiberbűnözés elleni küzdelem lassan 20 éve része a rendvédelmi gyakorlatnak, nem igazán készült olyan összefoglaló mű, amelyet a leendő rendőrtisztek oktatásában fel lehetett volna használni. A Kibervédelem a bűnügyi tudományokban című kötet ezt a hiátust pótolja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem témával foglalkozó oktatóinak közös munkája eredményeképpen. Az olvasó megismerheti

A Rendészettudományi szaklexikon, amelyet az Olvasó a kezében tart, arra vállalkozik, hogy a múlt, a jelen és a jövő rendvédelmi és rendészeti szerveinek tevékenységével összefüggő fogalmakat összegyűjtse, rendszerezze és közkinccsé tegye. A Szaklexikont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatói és a felkért rendészeti szakemberek a Karvasy Ágoston Rendészetelméleti és Történeti Kutatóműhely keretében készítették el. A Szaklexikon szerkesztésének előkészületei 2016 őszén kezdődtek. A háromezret meghaladó számú szócikk elkészítésében több mint száz oktató és közel ha