A könyvünk két, egymástól jól elkülöníthető témakört tárgyal, azonban a Helyi társadalmi folyamatok címmel összeállított anyagunkból is érzékelhető, hogy ezek összefüggnek egymással. Hogy miként jelenik meg e téma a helyi közösségek életében és mindennapjaiban, azt szinte csak címszavakban lehetséges felvillantani (lásd A helyi társadalmi folyamatokról általában elnevezésű fejezetet). A könyvnek ebben a részében azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen társadalmi kérdésekkel kell megküzdeniük a településeknek akkor, amikor önszervező és öngondoskodó tevékenységük során élhető, fenntartható tár

Napjaink modern állama egyre inkább arra kényszerül, hogy a mind bonyolultabbá váló társadalmi cselekvésformákat – az állampolgárok igényei szerint, és egyben aktív részvételük formáinak kialakításával – megtervezze és irányítsa. A közpolitika fogalma az állam folyamatosan növekvő szerepvállalásából következő új feladatokat tükrözi, amelynek központi elemét az adott problémakör megoldását célzó állami cselekvések rendszere, szűkebb értelemben pedig az ágazati és horizontális politikák köré szerveződő komplex, sokszereplős és többszintű döntéshozatal alkotja. A közpolitika-tudomány mint alka

A mű annak jár utána, hogy egy olyan szigorúan szabályozott világban, mint az iszlám jog, miként lehetséges a szabályok rugalmas és hajlékony értelmezése olyan rendkívüli esetekben, amikor az általános ügyekre vonatkozó szabályok alkalmazása sokkal nagyobb kárt okozna, mint a szabályok be nem tartása. Ez nem könnyű intellektuális manőver, és bizony sokszor nehéz helyzet elé állította a muszlim tudósokat is. A könyv első fele bemutatja azokat az értelmezési módszereket és jogot hajlító technikákat, amelyeket a középkori jogtudósok fejlesztettek ki. A mű második fele pedig azt vizsgálja, hogy

A kötet, amelyet a kezében tart, a VIII. Önkormányzati vagyongazdálkodási konferencia előadóinak tollából született írásokat tartalmazza. Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. és a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem közötti együttműködés közel egy évtizedes múltra tekint vissza, amelynek eredményeként minden évben a vagyongazdálkodást érintő aktuális témák szerepelnek a konferenciák napirendjén.

Jelen egyetemi tankönyv egyedülálló multidiszciplináris (politikatudományi, jogtudományi és történelemtudományi) vállalkozás, amely bemutatja az olasz képviseleti demokrácia kialakulásának társadalmi, politikai előzményeit, kiépülésének folyamatát, eredményeit és útvesztőit, valamint működésének mechanizmusát. A kötet arra keresi a választ, hogy az olasz politikai rendszer kialakulása és fejlődése milyen ellent mondásokat hordoz magában és milyen tanulságos megoldási lehetőségeket mutat fel. Részletes képet fest az olasz köztársaság történelmi és politikai előzményeiről, a képviseleti demok

A helyi önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés és felügyelet rendszere nem mutat egységes képet az európai államokban, a nemzeti szabályozás egyes országokban erősebb, míg másokban gyengébb jogkörrel ruházza fel az ilyen feladatokat ellátó állami szerveket. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapján azonban közös cél az önkormányzati autonómia és a törvényes működés közötti egyensúly fenntartása. A magyar önkormányzati rendszer 1990. évi megteremtésekor az Országgyűlés a törvényességi ellenőrzés intézményesítése mellett foglalt állást. 2012. január 1-jével azonban a t

Molnár Anna könyve mindenekelőtt azt szeretné bemutatni,hogy – a szó hagyományos értelmében – létezik-e valódi európai uniós külpolitika, vagy csupán az Európai Unió körül kialakult sajátos külkapcsolati és külügyi eszközrendszerről beszélhetünk-e. Köztudott, hogy az 1957-es római szerződésben a „külpolitika” szó elő sem fordult, azonban NyugatEurópa hat országának közös vállalkozása azonnal a nemzetközi élet új szereplőjét hívta életre. Egyrészt napjainkban láthatjuk, hogy az EU-nak nincs sem hagyományos értelemben vett, az államok szuverenitásával szorosan összefüggő külpolitikája, sem pe

A kötet anyagát a párizsi béke életbelépésének 70. évfordulóján – 2017. szeptember 15-én – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencia
előadásai alapján készült tanulmányok alkotják.

Ez a tankönyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára készült, és az egyetem közös – az egyes karok valamennyi alapszakán egységes – képzési moduljának részét képező Az állam szervezete elnevezésű tantárgyat tanuló hallgatóknak kínál ismereteket, az Alkotmányjog című tárgy keretében oktatott tananyag és a hozzá tartozó tankönyv szerves folytatásaként. A mű átfogó ismereteket ad a magyar államszervezetről, annak általános felépítéséről és egyes meghatározó intézményeiről, bemutatja az államtani alapismeretek alkotmányjogi vonatkozásait, az egyes állami-közhatalmi szervek működéséne