61–90 termék, összesen 767 db
-
Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást?
„Önismeret nélkül ma már nehéz elképzelni az életünket. Ahogyan szeretnénk tisztában lenni saját belső folyamatainkkal, ugyanúgy igényünk van arra is, hogy értsük a másik ember motivációit, mozgatórugóit. Steigervald Krisztián abban segít nekünk, hogy eligazodjunk a különböző generációk világában, hogy szüleink, nagyszüleink vagy éppen gyerekeink és unokáink ne furcsa idegenek legyenek.”
Orvos-Tóth NoémiSTEIGERVALD KRISZTIÁN évek óta tart előadásokat arról, milyen történelmi, technológiai és kulturális események hatására változtunk meg az utóbbi csaknem száz évben:
-
A földrajz jövője
Új űrverseny kezdődött. A zsákmány a győzteseké. A kihívást az jelenti, hogy az egész emberiség legyen a győztes.”
A világűr: az új határvidék, vad és törvények nélküli hely. Már most is központi szerepet tölt be gazdaságunkban, kommunikációnkban, katonai stratégiánkban és földi nemzetközi kapcsolatainkban. Most ez az emberi felfedezések, a kizsákmányolás – és talán a hódítások – legújabb színtere. Felfelé és kifelé tartunk, és magunkkal visszük a hatalmi harcainkat. Kína, az Egyesült Államok és Oroszország jár az élen.
A fizikai területektől és a műholdakhoz -
A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye
Sajátos műfajú könyv születik, amikor egy politikus adja írásra a fejét. A könyv alapvetően elméleti műfaj, a politika viszont többnyire a mindennapi cselekvés helye. Egy közszereplő ezért mindig ingoványos terepre téved, ha a napi eseményektől hátralépve, tágabb kontextusban gondolkodik a világ dolgairól és az országa helyzetéről. Különösen nehéz a helyzet, ha mindezt a harmincas évei elején – na jó, közepén – teszi valaki. Még egyetemista koromban az egyik tanárom előadásán hallottam ugyanis a következő adomát, amely jó időre megragadt bennem: „Fiam, aki fiatal korában s
-
Huszárvágás
A feladat, amely Magyarország előtt áll, épp egy ilyen huszárvágást követel meg. Napjaink világa leginkább egy hatalmas csatamezőre emlékeztet, ahol a nagy hadseregeken a zűrzavar lett úrrá, az egymással szemben álló tábornokok pedig a megváltozott körülmények fényében igyekeznek újrarendezni a sorokat. […] Azoknak a kisebb nemzeteknek, amelyek a saját kezükbe akarják venni a sorsukat, nem marad más választásuk, mint kreatív merészséggel elébe menni a dolgoknak. A Huszárvágás olyan stratégiát kínál Magyarországnak, amely lehetővé teszi, hogy úgy reagáljunk a jelen nagy kihívásaira, ho
-
Nagypálya
Miért jöttek létre Magyarországon labdarúgó-akadémiák? Mi hívta életre őket? Kétségtelen, hogy a magyar futball az elmúlt évtizedekben rendkívül sok kritikát kapott, hiszen az egykoron világszínvonalon teljesítő hazai labdarúgás utolsó fél évszázadára egészen a legutóbbi időkig a tartós és egyre erőteljesebb visszaesés volt jellemző. A szakemberek többsége azon az állásponton van, hogy az utánpótlás-fejlesztés az a kulcsterület, amely segíthet megfékezni a hanyatlást, illetve jelentősen előmozdíthatja a magyar futball felzárkózását a nemzetközi élvonalhoz.
Rábai Dávid hiánypótló köte
-
Zaj
Hogyan juthat eltérő megállapításra egy orvos egyazon röntgenfelvétel alapján a hét különböző napjain?
Miért nem mellékes egy megbeszélésen a megszólalási sorrend?
Miért eredményesebbek az embernél az algoritmusok, ha előrejelzések megfogalmazásáról van szó?Daniel Kahneman, a közgazdasági Nobel-emlékdíjas pszichológus Gyors és lassú gondolkodás című könyvében a döntéshozást nehezítő szisztematikus hibákat és a torzításokat vizsgálta. Világhírű szerzőtársaival, Olivier Sibonyval, a Döntéshozatali csapdák szerzőjével és Cass R. Sunsteinnel, a Nudge társírójával közösen írt
-
Vállalatok életciklusai
Miképpen azonosíthatjuk a szervezeti életszakaszok problémáit?
Hogyan juttathatjuk el cégünket a csúcsra, hogy tartósan ott maradhasson?
Melyek a hanyatlás jelei, és hogyan fordíthatjuk vissza vállalatunk öregedését?
A szervezeteknek is életciklusaik vannak, akárcsak az élő organizmusoknak, a szokványos küzdelmeken túl pedig szembekerülnek a fejlődés következő szakaszára való átváltás nehézségeivel. Ha nem küzdenek meg mindezekkel, rendellenességek fejlődnek ki bennük, amelyek gátat vetnek a növekedésüknek.
Ichak Adizes menedzsmentszakértő szerint ezek a problémák so -
Mesterséges intelligencia 2041
Elképzelhető-e, hogy az MI jobban ismerjen minket, mint mi saját magunkat?
Miért nem lesz számunkra biztonságos a volán mögé ülni az önvezető járművek világában?
Jogában és hatalmában áll-e majd a gépeknek az emberi élet kioltásáról dönteni?
Vajon a virtuális, a kiterjesztett és a kevert valóságból létrejövő X-valóságot meg tudjuk különböztetni környező világunktól?A 21. században a mesterséges intelligencia segítségével a technológiai fejlődés soha nem tapasztalt jólétet teremt majd: az emberek és gépek közötti szorosabb és összetettebb kapcsolat forradalmasítja a
-
Karaktergyilkosság
Miért olyan népszerű kommunikációs fegyver a karaktergyilkosság?
Melyek a leggyakrabban alkalmazott sémák?
Hogyan lehet újraépíteni a jó hírnevet egy-egy lejárató akció után?
A lejáratás, a személyes reputáció sárba döngölésére tett kísérlet nem újkori „találmány”. A karaktergyilkosság közel egyidős az emberiséggel, Egyiptomtól az ókori Görögországon át az antik Rómáig a hatalomra törő ellenfelek eszköze volt, és az is maradt mind a mai napig. Ugyanakkor a hitelfosztásnak nem kizárólag ismert emberek, politikusok eshetnek áldozatul. A lejáratás jelen van a hétköznapokban, -
Jövőnk a robotok korában
Milyen eszközökkel ellensúlyozhatjuk az automatizáció jövedelmi és társadalmi egyenlőtlenségeket növelő hatását?
Miként akadályozhatjuk meg az autonóm fegyverek elterjedését?
Vajon az MI létszükségletté fejlődik vagy az életünket virtuális valósággá változtatva uralni fog minket?A mesterséges intelligencia ott lapul a zsebünkben, a laptopunkon, és az orvosi diagnosztikától a baráti kapcsolatokon át az autóvezetésig máris mindent átalakított. Martin Ford jövőkutató szerint azonban a valódi forradalom még csak ezután következik. A Robotok kora folytatásában érzékletes képe
-
44 kommunikációs modell
Hogyan fejezzük ki magunkat úgy, hogy megértsenek? Miért értelmezzük különbözőképpen ugyanazokat az üzeneteket? Hogyan adjunk visszajelzést a másiknak?
A közös munka és jóllétünk alapja, hogy ne csak arra figyeljünk oda, amit mondunk, hanem arra is, hogyan közöljük gondolatainkat. A nemzetközileg elismert szerzőpáros ezért bemutatja a legfontosabb kommunikációs elméleteteket, és a bonyolultabb modelleket is szórakoztató, a mindennapi helyzetekben jól használható ábrákkal szemlélteti. Segítségükkel nemcsak az önkifejezésben, de mások és a világ megértésében is fejlődhetünk. -
Tárgyalj úgy, mintha az életed múlna rajta!
Mi kell a bizalom kiépítéséhez tárgyalási helyzetben? Miként érhetjük el, hogy egy konfliktusból együttműködés váljon? Hogyan alkudjuk le egy autó árát?
A tárgyalás az együttműködés lelke, az emberismeret alkalmazott tudománya. Minden holtpontról kimozdít, legyen szó értékesítési tárgyalásról, a fizetésemelés megbeszéléséről vagy éppen a párunkkal vagy a gyerekünkkel való egyezkedésről.
Chris Voss az FBI vezető nemzetközi túsztárgyalójaként több mint két évtizeden át válsághelyzetekben tökéletesítette a legeredményesebb tárgyalási technikákat. A brooklyni bankrablások elkövető
-
Győztes gondolkodás
Mitől lesz sikeres egy sportoló?
Hogyan teljesíthetjük a maximumot úgy, hogy ne égjünk ki?
Miként hasznosíthatjuk a sportolóként megtanultakat a civil életünkben?Sokak szerint a sikerre születni kell, pedig az jórészt tanulás és kitartó munka eredménye. Mentális felkészültségünk sportágtól, foglalkozástól vagy életkortól függetlenül jelentős hatással van a teljesítményünkre. Ha a győztes gondolkodást beépítjük a hétköznapjainkba, akkor nemcsak jobbá válhatunk a sport, a munka és a tanulás világában, de önismeretünk is fejlődhet.
Kenyeres András sportmentáltréner kö -
A Bezos-módszer
Mi a közös a dalszövegírásban és az üzleti kommunikációban?
Miért tilos a PowerPoint használata az Amazon felső vezetői értekezletein?
Mi az „álsajtóközlemény”, és hogyan alkalmazhatjuk elképzeléseink meggyőző bemutatására?Mesteri üzleti kommunikációval kiemelkedhetünk a versenytársaink közül és hatékonyabban adhatjuk el az ötleteinket. Carmine Gallo könyvében az Amazon alapítója, Jeff Bezos szövegalkotási stratégiáit elemzi nyilvános beszédein, részvényeseknek írt levelein és e-mailjein keresztül. A vállalat egykori vezetőivel folytatott beszélgetései alapján azt is bem
-
La Continuité de L’Histoire
« Une différence importante entre les deux régions, c’est que pour un Polonais ou un Hongrois, l’identité nationale est toujours une question existentielle. Si les Hongrois perdent leur identité nationale, ils cessent d’exister comme nation. Męme chose avec l’héritage religieux. Sans la chrétienté, la Pologne – ou la Hongrie – n’existerait pas. Parce que pendant cent cinquante ans la Pologne n’existait pas en tant qu’État-nation souverain. C’est la religion catholique qui a gardé, qui a sauvé la Pologne. Le rôle de la chrétienté était ŕ peu prčs le męme pour la Hongrie. Pendant cent cinquan
-
Szemelvények a katonai műszaki tudományok eredményeiből IV.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolája immár negyedik kötetét jelenteti meg, ezzel is segítve a tudományág kutatási eredményeinek bemutatását és a publikációs keresztmetszet bővítését. Doktoranduszaink kutatási eredményei azt mutatják, hogy egyre inkább szükség van a tudományágak összefonódására, egymás eredményeinek, módszereinek felhasználására.
A könyv elektronikus formában ingyenesen elérhető a Közszolgálati Tudásportálon.
-
Az európai államok evolúciója
Az államok a kulturális evolúció eredményei. E gondolat jegyében a könyv öt egyetemi professzor kutatását foglalja össze az európai államok, nagyobb hangsúllyal a magyar állam fejlődéséről. A szerzők igazolják azt a tézist, hogy az egymástól korántsem független államfejlődések hatóerejét a csoportos és egyéni politikai érdekek jelentették és jelentik ma is. Eszerint különböző történelmi korokban hasonló mintázatú politikai érdekcsoportok érdekérvényesítése vált közhatalmi és államformáló erővé. Az államfejlődés mögötti csoportérdekek feltárása demisztifikálja az „államérdekre” vagy „nagyhat
-
A 21. századi hadi tudományok elmélete
Merre tart a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány a 21. században? A szerző művében erre a kérdésre igyekszik választ adni. A monográfia első részében a hadi tudományok elméletét vizsgálja, miközben rávilágít arra, hogy még a 21. század második évtizedében is jelentős szerepet játszik az analizált diszciplínák „működésében” a tudományelmélet.
A második részben – mintegy igazolva az első fő rész elméleti tételeit – konkrét elemzések elvégzésével a hazai hadtudományi és katonai műszaki tudományi kutatások széles spektrumát vizsgálja meg, majd értékeli, amelyek felhasználásával mega -
Gazdaságpolitika
A 21. század világgazdaságának fordulatokban és sokkhatásokban bővelkedő forgatagában a gazdaságilag nyitott országok számára nélkülözhetetlen az a koordinációs és iránymutató tevékenység, amelyet a gazdaságpolitikának el kell végeznie a jó kormányzás elvei mentén. Ahogy egyik szerzőnk, György László fogalmaz, „[a] gazdaságpolitika arról szól, hogyan érjük el a legtöbbet a közösségünk számára a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal. Vágyaink végtelenek, de világunk és lehetőségeink végesek – a kettő közötti feszültséget kell feloldania a gazdaságpolitikának, hogy minél többen érezzék úgy, si
4.751 Ft3.800 Ft Kosárba -
Honvédelmi alapismeretek
„A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.” olvasható az Alaptörvény XXXI. cikk (1) bekezdésében. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak szükséges bizonyos, honvédelemhez kapcsolódó ismereteket elsajátítania.
A jegyzet célja, hogy a civil felsőoktatásban tanuló hallgatók számára átfogó képet rajzoljon a hadtudomány elméletéről és a magyar hadtörténelem néhány kiemelkedő jelentőségű epizódjáról. Részletes áttekintést ad a világban és a térségünkben zajló biztonságpolitikai folyamatokról, a valószínűsíthető biztonsági trendekr -
A második világháború rövid története
A második világháború a közelmúlt talán legismertebb történelmi epizódjainak egyike – ha máshonnan nem is, olvasmányaiból vagy filmélményeiből mindenki tud róla valamit. Az események láncolatának, az egyes szereplők motivációinak bonyolult szövedékét azonban csak kevesen látják át igazán, a különböző harcokat és a mögöttük meghúzódó döntéseket feldolgozó szakirodalom elképesztő gazdagsága pedig csak még jobban összezavarja a laikus olvasót.
A neves skót történész, Norman Stone olvasmányos stílusban megírt szintézise ugyanakkor kompakt, jól követhető áttekintést ad a történésekrő -
Tan-szabadság
Az utóbbi években egyre többet hallani arról, hogy az Egyesült Államokban mind hevesebbé válik a társadalmat szélsőségesen megosztó kultúrharc. E csatározások mindinkább kitörnek a politika által uralt szférákból, és olyan területeken is pusztítanak, ahol egyébként semmi keresnivalójuk nem lenne: a folyamat alól már az alsó- és középfokú oktatás tantermei sem képeznek kivételt.
Az amerikai oktatási szakember művében ezt a jelenséget szándékozik olvasói elé tárni, felhívva a figyelmüket arra, hogy az iskolákban sokszor a szülők tudta és beleegyezése nélkül, a hagyományos tudásanyag és -
Kié itt a tér?
Vannak-e „no-go zónák” Európában? A kérdést az elmúlt években indulatos viták övezték, melyek során politikusok, szakpolitikusok, elemzők, publicisták és egyszerű polgárok feszültek egymásnak érveikkel. Bár a gyakran ideológiai síkon zajló polémia még messze nem ért véget, egy dolog biztosan látszik: az elmúlt évtizedek során Európa nagyvárosaiban valami végérvényesen félrement.
A bevándorlók lakta környékek története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor tömegesen kezdtek érkezni emberek a volt gyarmatokról, illetve államközi munkaerő-kölcsönzési szerződések keretében. -
Az új klímaháború
„Egy háború elvesztésének legbiztosabb módja az, ha nem ismerjük fel, hogy háborúban állunk” – mondja Michael E. Mann nemzetközi hírű klímatudós. Márpedig harcban állunk: a frontvonal egyik oldalán a fosszilistüzelőanyag-ipar és a hozzá kapcsolódó érdekcsoportok sorakoznak, a másikon pedig mindenki más, aki tenni akar a katasztrofális kimenetelű globális klímaváltozás ellen.
Ez a könyv a nagyvállalatok és a lobbistáik által indított, több évtizede zajló kommunikációs háború frontvonalai mögé vezeti az olvasót, és bemutatja azt a kifinomult, változatos fegyvertárat, m -
Háborúra Ítélve
Ebben a hajszálpontos elemzésben a Harvardon tanító Graham Allison megvizsgálja a Thuküdidész csapdájának nevezett jelenséget , melyet jelenleg a világ két legerősebb nagyhatalma, az Egyesült Államok és Kína között figyelhetünk meg.
A könyv történelmi példákon keresztül mutatja be, milyen közel állunk az elképzelhetetlenhez – ugyanakkor rámutat, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Allison kifejti azt is, hogy a múltban egymással szembekerülő országok hogyan tudták mégis megőrizni a békét, s hogy napjainkban a nemzetközi vezetőknek milyen fájdalmas lépéseket lehet és kell is tenni -
Sodrásban
Minden történetnek van egy kezdete. Mégis, gyakran vita tárgyát képezi, hogy hol is van valójában ez a pont. Ha az európai migrációs és menekültválságra gondolunk, sokan egyértelműen 2015-höz kötik az eseményeket, és ez vált a legfőbb hivatkozási ponttá. E kötet szerzői mégis talán a 2013-as dátumot tartják kezdőpontnak, mert ekkortól került bele igazán az európai szintű diskurzusba a migrációs válság tematikája, és ekkor indult el – igaz, még csak olasz zászló alatt – az első olyan tengeri művelet, a Mare Nostrum, amely már az irreguláris migráció kezelésére koncentrált. Így viszonylag nag
-
Rögtönzés és ellenpont
„Az elmúlt másfél évtizedben az Európai Unió működése jelentős változáson ment keresztül. Korábban a nyilvánosságtól távol működő, szabályozási kérdésekre összpontosító, sokak számára talán unalmasnak tetsző intézményként haladt előre a maga kitaposott útján. Az utóbbi idők válságai során azonban egykori működési modellje elégtelennek bizonyult; a válságok kezelése ugyanis az európai politikusoktól gyors, határozott cselekvést, kezdeményezőképességet, kreativitást és rendhagyó megoldásokat igényelt – csupa olyan dolgot, amelyek addig nem tartoztak az európai politizálás meghatár
-
Hatalomalkony
„Angela Merkel 2017-ben hatalma csúcsán állt. Ekkor már tizenkét éve irányította az Európai Unió meghatározó államát, Németországot, a nyugati média a szabad világ vezetőjeként, a nemzetközi politika legbefolyásosabb női politikusaként ünnepelte. Ha ekkor visszavonul, vagyis nem pályázik negyedszer is a kancellárságra, fényes betűkkel írja be nevét a történelemkönyvekbe, Bismarck és Kohl méltó utódjaként. Ő azonban másként döntött, és ez a lépése fatálisnak bizonyult.
Mi állhatott Merkel sorsdöntő elhatározásának hátterében? Cserben hagyta volna legendás politikai ösztöne? Nem t -
Tisztázatlan
„Az éghajlatváltozás manapság valóban „forró” téma, a sajtóból és különböző médiumokból ömlenek ránk a hőhullámokról, újabb melegrekordokról, természeti katasztrófákról szóló hírek. A nagyközönség többé-kevésbé tisztában van a hivatalos állásfoglalással: az emberi tevékenység fokozottan befolyásolja a Föld éghajlatát azáltal, hogy hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt enged a légkörbe.
Steven E. Koonin több évtizedes tapasztalatát felhasználva naprakész információkkal és ideológiamentes szakértői véleménnyel árnyalja ezt a leegyszerűsítő képet. Olyan tényeket tár az -
Az első világháború rövid története
Amikor a Nyugaton a helyzet változatlan vagy a Búcsú a fegyverektől című regényeket olvassuk, átéljük a 20. század első világégésének az értelmetlenségét, de hogy miért következett be, és milyen hatást gyakorolt valójában a világunkra a nagy háború, arra nem kapunk magyarázatot. S talán azért sem hallunk annyit erről a traumáról, amennyit kellene, mert a második világháború borzalmas emléke elhomályosítja az elsőét. Holott e kollektív megrázkódtatás feloldásához mindenekelőtt azt kellene megértenünk, hogy az első világháború pontosan miért tört ki, tartott hosszú évekig, és végződött úgy, a