A téma határos például a történettudománnyal, a jogtörténettel, a jogi néprajzzal, a jogi régészettel, az ikonográfiával, a kultúrtörténettel. A joghistória hatalommal és joggal kapcsolatos jelképeit, rítusait, tárgyi emlékeit (például a koronázási jelvények, trónusok, bírósági és hatósági reáliák) vizsgálja, de kitér a jogi architektúrára is: az országgyűlések, bíróságok, városházák és vármegyei székhelyépületek stílusát, rendeltetés�

Az állami szuverenitás, a hatékony kormányzás és a közösségi jóllét egyik alapfeltétele: a jogszabályok betartása. Ha az önkéntes jogkövetés elmarad, az állam a jogérvényesítés, végül pedig a büntetés és a legitim erőszak eszközét veszi igénybe. A jogállami tradíció a büntetőhatalmat a független igazságszolgáltatás kezébe adja. A közigazgatás mégis egyre fontosabb szerepet tölt be az állami jogérvényesítés és szükség szerint az állami bü

“A szerző a kötetet politikusoknak; közgazdáknak; szociológusoknak ajánlja; de a tanulás és tanítás célját is szolgálja ez az emberről és az ő tulajdonáról és munkájáról szóló tanulmánykötet; aminek anyagát 1983-2012 között megjelent (vagy meg sem jelent) azonos tárgyú írásaiból célzatosan válogatott össze. De különösen ajánlja az alkotmánybíró szerző a könyvét jogász kollégáinak (ideértve a joghallgatókat is); akik törvényeket alkot

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével polgári jogunk legnagyobb, a gazdasági és társadalmi változásokat legdinamikusabban követni képes, autonóm területe, a kötelmi jog gyökeresen megváltozott. A kötelmi reform többféle tudományos módszerrel is eredményesen vizsgálható: így monográfia, kommentár, kézikönyv vagy egyetemi tankönyv elkészítésével. A tankönyvírás igényli talán a legtöbb ráfordítást, hiszen a jó egyetemi tankönyv

A római jog alapfogalmai című tudományos kézikönyv második, átdolgozott kiadása a ius Romanum alapintézményeinek rendszerezett áttekintése mellett továbbra is egyfajta iránytűként kíván szolgálni mind az ókori római jog tárgykörének kutatói, mind pedig napjaink gyakorló jogászai számára. A praxisból kiinduló, absztrakt, elvont normák által csupán kevéssé korlátozott antik jogfejlesztési technika ugyanis a pragmatizmusáról és a konkrét jogviták felol

A társadalmi viszonyok adekvát szabályozása minőségi jogalkotás nélkül nem képzelhető el. A minőségi jogalkotás alapvető követelménye, hogy egyrészt a jog tartalmát meghatározó politikus (vagy politikusokból álló testület) értse és átlássa azt a bonyolult viszonyrendszert, amelyben az általa kigondolt tartalom érvényesülni fog, másrészt hogy a jogszabályok megszövegezésében részt vevő jogászok, hivatalnokok, illetve a szabályozandó terület szakért