Zrínyi-Újvár

A költő-hadvezér Zrínyi Miklós által a Dráva és a Mura összefolyása közelében, a Mura bal partján, Kanizsával szemben 1661-ben emelt Zrínyi-Újvár fontos szerepet játszott a nemzetközi oszmánellenes tervekben, s casus belliként szolgált az 1663–64. évi nagy török háború kirobbanásában. Ennek során az oszmán hadak több mint háromhetes ostromot követően, 1664. június 30-án elfoglalták, majd földig rombolták. A mindössze három évig fönnállt erősség ezt követően végleg eltűnt a föld színéről. Zrínyi-Újvár helyének, szerepének, építésének és pusztulásának története akkor került újból az érdeklődés homlokterébe, amikor az 1990-es évek közepén megindultak a Mura és Dráva határolta különleges határrégió történeti vizsgálatát célul tűző, a határokon átívelő, interdiszciplináris kutatási programok. Ezekhez kapcsolódva a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának, illetve a jogelődjének munkatársai 2005 óta folytatnak módszeres hadszíntérkutatási munkálatokat a helyszínen. A kiterjedt, több szempontú vizsgálat számos új eljárást és technológiát is „csatasorba állított”. Kötetünk ezeket a módszereket és az ezek segítségével született szerteágazó eredményeket mutatja be.