Vajon melyek a ma kriminológiai kutatásainak kulcskérdései, azok a témák, amelyek az NKE Rendészettudományi Karán folyó mesterképzések hallgatói számára a legkorszerűbb és leghasználhatóbb kriminológiai ismereteket nyújtják? A kriminológia milyen új kutatási eredményekkel, nemzetközi és hazai tapasztalatokkal támogatja a magas szintű rendőri munkát? A kötet három kérdéskört jár körül a hazai tudományos és gyakorlati élet legkiválóbb művelőinek segítségével. Az első rész fő témái a bűnmegelőzés elmélete és beépítése a stratégiai tervezésbe, majd a gyakorlatba; a közösség és a rendészeti munk

Ön egy háromrészes kriminálpszichológiai szakkönyvsorozat második kötetét tartja kezében, amely a  legsúlyosabb bűntettek kriminálpszichológiai vonatkozásairól szól. A megközelítés multidiszciplináris és tényközpontú, vagyis kutatási adatokat dolgoz fel, és a pszichológiai ismeretek mellett figyelembe veszi a biológiai, a magatartástudományi, a szociológiai, és a pszichiátriai – sőt, matematikai modellezési – kutatások eredményeit is. Hat fejezetre tagolódik: szó van benne az agresszivitásról és az erőszakos bűncselekményekről, a szexualitásról és a szexuális bűncselekményekről, drogokról,

E gyakorlókönyvvel a szerzők a 2018. július 1-jén hatályba lépett 2017. évi XC. törvény (a büntetőeljárásról) egy részével összefüggő – mind az elméleti, mind a gyakorlati – tudás megszerzését kívánják elősegíteni, hozzájárulva ahhoz, hogy a hallgatók a Büntető eljárásjog című stúdiumot eredményesen tudják abszolválni. A gyakorlókönyv fundamentumát a Be. tantárgyi programjának aktuális rendelkezései képezik, mintegy igazodva Büntető eljárásjogi ismeretek I. Statikus rész című tankönyvhöz. A mű első részének fejezetei az egyes témakörökhöz kapcsolódó feleletválasztós kérdéseket és eldöntendő

A kötet a rendészet és a társadalmi sokszínűség összefüggéseinek, valamint a hátrányos megkülönböztetés gyakorlatának összetettségét elemzi. Ismerteti a tárgykör legfontosabb nemzetközi és hazai normáit, a közpolitikai környezet és a joggyakorlat kontúrjait, valamint néhány jelentősebb kutatást. A multikulturális igények és a kisebbségi jogok értelmezési tartományát az alapjogi megközelítés mellett társadalomtudományos kontextusban is vizsgálja. Az első fejezet a sokszínűség sokszínűségét mutatja be, a második a nemzetközi szabályozást, a harmadik pedig a multikulturalizmus hazai jogi és tá