Az ősi világvallások hagyományai, tanításai és hittételei a mai kor emberének is hatékony üzenettel szolgálhatnak a Teremtőről és a természetfölöttiről; a teremtésről, a teremtett világról és a természetről. Illetve arról is hírt adnak, mi is az ember föladata és legbelsőbb lényege, valamint, hogy miként képes összekapcsolni a természetfölöttit a teremtett világgal és önmagával.

A kapcsolatot a természetfölöttivel a különböző korokban az Éggel hozták összefüggésbe, a fölfelé tekintő ember képével; a természetet, a teremtett világot pedig a Földdel, amelyet az ember művelhet, de sajno

A Z generáció tagjai a korábban soha nem látott sebességű technológiai és társadalmi változások, valamint a globális összeköttetések korszakának gyermekei. Ebben az állandó változásban azonban az okos gondolkodás és hatékony problémamegoldás ugyanolyan, ha nem fontosabb képesség, mint Szókratész idejében volt. A mesterséges intelligencia térnyerésével még nagyobb a jelentősége annak, hogy ki miként képes megérteni, elemezni és felhasználni az egyre bővülő információrengeteget.

A több évtizedes egyetemi oktatói, tanácsadói és tréneri tapasztalattal rendelkező közgazdász szerző ebben a

„A Nyugat-Balkánon az elmúlt évtizedekben létrejött nemzetállamok több tekintetben mintha a kamaszkorukat élnék: büszkék a függetlenedésre, de azért keresik a biztonságot adó kapcsolódásokat is.”

Magyarországtól délre van hat kisebb-nagyobb európai ország, amelyet számtalan különbség, valamint sok meglepő hasonlóság jellemez, ráadásul még egyikük sem tagja az Európai Uniónak. E hat ország – Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó és Montenegró – együtt alkotja a Nyugat-Balkánnak nevezett és mintegy 17 millió embernek otthont adó régiót.

A kötet átfogó k

Az Egyház társadalmi tanítása és az emberi jogok

Nagypál Szabolcs, a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője egyszerre jogbölcsész és teológus. Tudományközi monográfiájának első részében az Egyház társadalmi tanítása és az emberi jogok kapcsolódásait vizsgálja, mindkét oldalról alaposan szemügyre véve a kölcsönhatást. Az emberi méltóság és az istenképmásiság éppúgy szóba kerül itt, mint a gazdaság, a háború, az eutanázia, az állati jogok és a különleges jogrend. A második részben az emberi jogok közül történetileg a legrégebbit veszi szemügyre, amely egyszersmind mindegy

2026-ban az Amerikai Egyesült Államok születésének 250. évfordulóját fogja ünnepelni. Egy olyan államról beszélünk, amelyet bár nem birodalmi szándékkal alapítottak, de azzá vált, s amelyet minden hibája ellenére ma is nagyon sokan tekintenek példának és igazodási pontnak a nemzetközi politikai életben. A fiatal amerikai birodalom – mely a soft powernek sokkal többet köszönhet, mint a fegyvereinek – most formálódik. A történelemben az a nyolc évtized, amely a második világháború óta eltelt, s amelynek köszönhetően a Szovjetunió megszűntét követően az USA hegemón világhatalommá vált, nagyon