Jelen egyetemi tankönyv egyedülálló multidiszciplináris (politikatudományi, jogtudományi és történelemtudományi) vállalkozás, amely bemutatja az olasz képviseleti demokrácia kialakulásának társadalmi, politikai előzményeit, kiépülésének folyamatát, eredményeit és útvesztőit, valamint működésének mechanizmusát. A kötet arra keresi a választ, hogy az olasz politikai rendszer kialakulása és fejlődése milyen ellent mondásokat hordoz magában és milyen tanulságos megoldási lehetőségeket mutat fel. Részletes képet fest az olasz köztársaság tört�

A helyi önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés és felügyelet rendszere nem mutat egységes képet az európai államokban, a nemzeti szabályozás egyes országokban erősebb, míg másokban gyengébb jogkörrel ruházza fel az ilyen feladatokat ellátó állami szerveket. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája alapján azonban közös cél az önkormányzati autonómia és a törvényes működés közötti egyensúly fenntartása. A magyar önkormányzati rendszer 1990. évi megteremtésekor az Országgyűlés a törvényességi ellenőrzés intézménye

Molnár Anna könyve mindenekelőtt azt szeretné bemutatni,hogy – a szó hagyományos értelmében – létezik-e valódi európai uniós külpolitika, vagy csupán az Európai Unió körül kialakult sajátos külkapcsolati és külügyi eszközrendszerről beszélhetünk-e. Köztudott, hogy az 1957-es római szerződésben a „külpolitika” szó elő sem fordult, azonban NyugatEurópa hat országának közös vállalkozása azonnal a nemzetközi élet új szereplőjét hívta életre. Egyrészt napjainkban láthatjuk, hogy az EU-nak nincs sem hagyományos értelemben vett, az állam

A kötet anyagát a párizsi béke életbelépésének 70. évfordulóján – 2017. szeptember 15-én – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencia
előadásai alapján készült tanulmányok alkotják.

Ez a tankönyv a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára készült, és az egyetem közös – az egyes karok valamennyi alapszakán egységes – képzési moduljának részét képező Az állam szervezete elnevezésű tantárgyat tanuló hallgatóknak kínál ismereteket, az Alkotmányjog című tárgy keretében oktatott tananyag és a hozzá tartozó tankönyv szerves folytatásaként. A mű átfogó ismereteket ad a magyar államszervezetről, annak általános felépítéséről és egyes meghatározó intézményeiről, bemutatja az államtani alapismeretek alkotmányjo

A magyar Alaptörvény létrejöttének ötödik évfordulója tiszteletére rendezett konferenciasorozat egyik állomása ez a mai rendezvény, itt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Önmagában egy alkotmány ötéves évfordulója talán nem indokolna komoly ünneplést, de egyik oldalról az a tény, hogy az új magyar alkotmány a maga sajátos tartalmával, szerkezetével és nem utolsósorban az európai alkotmányozásban elfoglalt helyével állandó tanulmányozást érdemel, más oldalról pedig az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyidős Magyarország Alaptörvényéve

Az Önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak Alkotmánytani ésjogi alapismeretek című tárgyának tankönyvét tartja kezében az olvasó. A tantárgy a képzésalapozó
ismeretanyag, az alkotmánytani alapfogalmak és az alapvető jogi fogalmak ismertetésére vállalkozik. A jelen mű tehát nem az alkotmánytan vagy a közjog egészét öleli fel, hanem azt tűzi
ki célul, hogy bevezesse a tisztviselőket az alkotmánytani és a jogi alapismeretekbe. Fontosnak
tartottuk, hogy az alkotmányjogi intézményeken túlmutatóan a klasszikus alkot

A modern demokratikus alkotmányjog mindenekelőtt az állam működésének, valamint az egyén és az állam kapcsolatának a szabályozásával foglalkozik. Fontos célja megakadályozni azt, hogy bármelyik hatalmi vagy társadalmi tényező a többi fölé kerekedjen, és zsarnoki uralmat létesítsen. Az alkotmányjog hivatott az egyensúlytalansági helyzetek kiküszöbölésére és a rendezett törvényes hatalomváltások biztosítására is. Ezen belül garantálnia kell, hogy megfelelően érvényesüljön a népakarat, azaz mindig a legitim választott szervek irányítása ala

Magyarország Alaptörvénye révén a történeti alkotmány, illetve annak vívmányai a jogalkalmazó számára is értelmezendő tételes jogi intézményekké váltak. A 2012 óta eltelt időszak azonban inkább csak a témakörrel kapcsolatos kérdések számát növelte és az Alkotmánybíróság határozatai is egy bizonytalan gyakorlatot mutatnak. Jelen munka egyrészt azokat a szempontokat kívánja meghatározni, amelyek segítségével egy korábbi jogintézményről eldönthető, hogy az a történeti alkotmány vívmánya-e, másrészt felvázol egy lehetséges protokollt, am

Az Európai Unió egységes belső piacának egyik leg-fontosabb területe a versenyjog. A tisztességes piaci verseny feltételeit, a fogyasztók jogait az uniós és tagállami szintű versenyjogi jogalkotás egyaránt szabályozza és védelmezi. A tanulmánykötet az uniós és a hazai versenyjog egyes területeibe bepillantva foglalkozik a jogalkotás és a jogalkalmazás legújabb fejleményeivel. Különös figyelmet fordít az alapjogokat napjainkban egyre erősebben érintő kihívásokra, továbbá a magánjogi jog-érvényesítés legújabb történéseire, a 2014/104/EU irányel

A közigazgatás tartalmi lényege a működésében, szervező, döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtó és intézkedő tevékenységében ragadható meg. Concha Győző ezt így foglalta össze: „A közigazgatás nem más, mint az alkotmány gyakorlata. S minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból közigazgatása megvalósítani bír.” A közigazgatási jog legfontosabb területe ezért éppen az, amely ezt a gyakorlati működést szabályozza, s így a közigazgatási jogtudományban kiemelt szerepet tölt be az általános résznek jelen kötetben bemutatott

„A közigazgatás jósága egyéni életünk elsőrangú követelménye” – írta 1947-es közigazgatási jogi tankönyvében Egyed István. Ez, az egyéni és közösségi életünk minden vonatkozásához kapcsolódó, azt ezer szálon befolyásoló „jóság” megvalósíthatatlan megfelelően kialakított és működtetett szervezet nélkül. A szervezet kialakítása és működése természetesen szorosan összefügg a közigazgatási hatáskörbe utalt vagy közigazgatási feladattá tett ügyek számától, jelentőségétől, sokféleségétől. Az ügyek és igények válto

A közigazgatás az állami főhatalom birtokában végzett, közvetlen beavatkozó tevékenység, ezért elkerülhetetlenül maga után vonja a kontroll igényét. A kötet a közigazgatás kontrolljának rendszertani felépítését ismerteti. Ennek első szempontja az, hogy a kontroll alanya rendeltetésszerűen látja-e el ezt a feladatot, vagy eseti jelleggel. Az intézményes kontrollon belül az első elhatárolást a kontroll szempontja kínálja: ez történhet politikai vagy jogi szempontból. A politikai kontroll magában foglalja mindazokat az eljárásokat, amelyek során vagy

Miközben az egyik legfontosabb törekvés a demokrácia érdekében a választásokon való részvétel lehetőségének kiszélesítése és minél szélesebb körű biztosítása, egyidejűleg egy másik tendencia is megfigyelhető: egyfajta jurisztokratikus állam létrejötte, amely épp a választók akaratának figyelmen kívül hagyásának veszélyével fenyeget. Az utóbbi időben a nemzetközi szakirodalomban egyre inkább megjelennek a jogállamtól a bírói állam felé mutató változásokról szóló elemzések.

A társadalom alrendszerei – így a közigazgatás is – egyre több terület kölcsönhatásának köszönhetően dinamikusan változnak. E kölcsönhatások nagy amplitúdójú hullámokat vernek, és évtizedes, évszázados beidegződéseket, működési rutinokat, törvényszerűségeket borítanak fel. Napjainkban a digitális jelenségek írják át a közigazgatás fejlesztésének hangsúlyos pontjait, és miután e jelenségek országonként eltérő mértékben érvényesülnek, léteznek hazánkra jellem