A 20. század utolsó harmadától felgyorsult globalizáció számos olyan biztonsági problémával és kihívással szembesítette a nemzetközi közösség tagjait, amelyek kezelése – nagyságrendjük, kiterjedtségük vagy komplexitásuk miatt – meghaladja a nemzetállamok és a kontinentális nemzetközi szervezetek biztonságpolitikai kompetenciáját. Ezek olyan aggodalomra okot adó társadalmi folyamatok, természeti vagy technológiai változások, amelyek bolygónkat és nép

Az Európai Unión belüli szabad mozgás elve a társadalom biztosítási és a bevándorlási politikák összefonódását eredményez te a tag államok felügyeleti gyakorlatában, elhomályosítva a jóléti és a büntetőjogi intézkedések határvonalát. A tag államok a kevésbé vonzó migránscsoportokat igyekeznek kirekeszteni a jóléti rendszerből és a munkaerő ­piacra kényszeríteni. Mivel teljes jogú uniós polgárként a roma népesség Európában szabad mozgást élv

Könyvünk részletesen elemzi és példákon mutatja be a versenyképesség értelmezésének változását a digitalizáció és robotizáció, vagyis a negyedik ipari forradalom korában. Kiemelten foglalkozik az állam változó szerepével a digitális átalakulási folyamatban. Kutatásokra alapozva bizonyítja, hogy a digitalizáció és robotizáció sikeréhez nem elegendők a technológiai és gépi beruházások, hanem jelentős szintet kell lépni a tudás és a társadalmi bizal

A mesterséges intelligencia korunk nagy vívmánya, olyan technológia, amely átformálja a mindennapjainkat. Egy ilyen felforgató technológia a jogalkotót is nehéz feladat elé állítja: szükséges ­e beavatkoznia az esetleges káros hatások el kerülése érdekében, igényel­-e új szabályozást a műszaki fejlődés új lépcsője? A szerző azt a nehéz feladatot vállalta fel, hogy a mesterséges intelligencia, illetve az ezen alapuló automatizált döntéshozatal és a gé