Ludovika University of Public Service has established the Law Enforcement and Psychology (LEPSY) CEEPUS Network with the objective of equipping future legal, law enforcement, police, fire, security and psychology professionals with the competences to address societal challenges through an interdisciplinary approach to education and research.
The LEPSY CEEPUS Conference Book constitutes a collection of papers presented at the 1st LEPSY CEEPUS Network Research and Cooperation Conference, which was held on 12 March 2024. The overarching objective of the conference was to promote research

A kriminálpszichológiával foglalkozó sorozatunk e  – harmadik – kötetében a bűnüldözési folyamat pszichológiájával foglalkozunk. Szó lesz a törvényszéki pszichológiában felhasználható kriminálpszichiátriai ismeretekről, az áldozat lélektanáról, a bűnözői profilalkotásról és a nyomozati tevékenység pszichológiájáról, végül – de nem utolsósorban – részben globális pszichológiai, részben szervezeti megközelítésben a rendvédők mentálhigiénéjéről. Mit árul el magáról a bűnelkövető tettének elkövetésekor, mikor még ismeretlen mint tettes? Hogyan befolyásolja a nyomozás folyamatát a rendvédő pszic

Vajon melyek a ma kriminológiai kutatásainak kulcskérdései, azok a témák, amelyek az NKE Rendészettudományi Karán folyó mesterképzések hallgatói számára a legkorszerűbb és leghasználhatóbb kriminológiai ismereteket nyújtják? A kriminológia milyen új kutatási eredményekkel, nemzetközi és hazai tapasztalatokkal támogatja a magas szintű rendőri munkát? A kötet három kérdéskört jár körül a hazai tudományos és gyakorlati élet legkiválóbb művelőinek segítségével. Az első rész fő témái a bűnmegelőzés elmélete és beépítése a stratégiai tervezésbe, majd a gyakorlatba; a közösség és a rendészeti munk

Ön egy háromrészes kriminálpszichológiai szakkönyvsorozat második kötetét tartja kezében, amely a  legsúlyosabb bűntettek kriminálpszichológiai vonatkozásairól szól. A megközelítés multidiszciplináris és tényközpontú, vagyis kutatási adatokat dolgoz fel, és a pszichológiai ismeretek mellett figyelembe veszi a biológiai, a magatartástudományi, a szociológiai, és a pszichiátriai – sőt, matematikai modellezési – kutatások eredményeit is. Hat fejezetre tagolódik: szó van benne az agresszivitásról és az erőszakos bűncselekményekről, a szexualitásról és a szexuális bűncselekményekről, drogokról,

A helyváltoztatás, a mozgás az ember számára önmagában is veszélyforrás. Különösen, ha ez a tevékenység technikai eszközök révén valósul meg. A technikai fejlődés hatására a közlekedés mind veszélyesebbé válik, mert a biztonságot szolgáló fejlesztések üteme általában elmarad az átlagos fejlődési ütemtől. Éppen ezért a közlekedésbiztonság alakulásának fő meghatározója az ember: a balesetek túlnyomó többsége emberi okok miatt következik be. A közlekedési folyamatban az  ember szerepe különböző lehet. Megjelenhet aktív szereplőként mint a  közlekedési folyamat irányítója (például járművezető)

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja

Miért követ el valaki bűntetteket? A bűnelkövetés oka a társadalom évezredek óta tökéletesedő, de még távolról sem tökéletes struktúrájában keresendő? Esetleg az élet során jelentkező traumás és egyéb stresszhelyzetekre vezethető vissza, netán veleszületett vagy az élet során szerzett biológiai rendellenességeknek tulajdonítható? Mindezek a tényezők oknak tekinthetők, vagy pusztán kockázati tényezők? Egy háromkötetes kriminálpszichológiai könyv első kötetét tartja kezében az olvasó, amely ezekre a bonyolult kérdésekre keresi az egyáltalán nem egyszerű választ. Amellett, hogy felvázolja a le

A Forgalomszervezés és -irányítás című egyetemi tankönyv elsősorban a rendőrség közlekedésrendészeti szolgálatánál dolgozó tisztek képzéséhez illeszkedő tantárgyi tematikához készült. Ugyanakkor e kiadvány a közlekedésszervezés, a forgalomtechnika, a közlekedésbiztonság iránt érdeklődő külső szakemberek számára is érdekes lehet. A forgalomszervezés, más néven forgalomszabályozás vagy forgalomtechnika a közúti forga-lom lebonyolódását elősegítő eszközök, eljárások és létesítmények tervezésével, szervezésével, il-letve fenntartásával foglalkozó szakterület. A forgalomszervezés alapvetően nem

A szerzők az elméletben kevésbé művelt területet, a bűnügyi hírszerzést és felderítést mutatják be azzal a modellszintű változással együtt, amely a rendészet és a büntetőeljárás szétválasztásával a jogrendszerben 2018. július 1. napján ment végbe. A kézikönyvet hiánypótló műnek lehet tekinteni, hiszen ebben a tárgykörben hasonló munka nem jelent meg, és a szerzők a téma kidolgozásával, valamint a mű stílusán keresztül kiválóan érzékeltetik, hogy nem csupán elméleti szakemberek, hanem a mindennapi gyakorlattal is tisztában vannak. Ez a kézikönyv igazi ereje, hiszen a leplezett eszközökkel fo

A kötet a 2018. július 1-jén hatályba lépett büntetőeljárási törvényt és a hozzá kapcsolódó jogszabályokat mutatja be. A szerzők ismertetik és elemzik a büntető eljárásjog dinamikus részének jogi szabályozását, így foglalkoznak az előkészítő eljárással, a nyomozásra vonatkozó általános rendelkezésekkel, a nyomozás megindításával, a felderítéssel, a vizsgálattal, a vádemeléssel és annak alternatíváival. Áttekintést adnak a bírósági eljárásról és ismertetik a különeljárásokra és a különleges eljárásokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A szerzőket az a cél vezérelte, hogy olyan naprakész t

Könyvünk célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a téma valamennyi aspektusáról anélkül, hogy az egyes részletkérdésekben elmélyednénk. Elsősorban a munkájuk során külföldiekkel találkozó szakemberek részére szeretnénk hasznosítható gyakorlati tudást adni a hazai menekültügyi szabályozás bemutatásával, kibővítve azt némi elméleti háttértudással is. A menekültügy további történeti, jogi, szociológiai és egyéb vetületei iránt érdeklődő olvasónak a források könnyebb fellelésében a jegyzetapparátus és az irodalomjegyzék nyújt segítséget. A tankönyv elsősorban a nemzetközi menekültüggyel foglalk