E kötet szerzői a nemzetközi szervezeteket biztonságpolitikai szempontból igyekeznek vizsgálni. A könyvben bemutatják azok biztonsági felfogását, szervezeti és működési rendjét, kapcsolódó és eltérő jellemzőit. Ma már aligha találkozunk olyan teoretikussal, szakemberrel vagy politikussal, aki megkérdőjelezné a nemzetközi szervezetek biztonságpolitikai szerepét a posztbipoláris korszakban. Befolyásuk mértékéről, pozitív vagy negatív szerepükről, függetlenségükről vagy részrehajlásukról ugyan hosszasan lehet vitatkozni, arról azonban aligha, hogy az ENSZ vagy a regionális nemzetközi szervezet

Hazánk függetlenségének biztosítására, a különböző veszélyek következtében kialakult helyzetek és válságok kezelésére, az állampolgárok védelmére az elmúlt évtizedekben Magyarország egy új, komplex védelmi rendszert alakított ki. A védelem össztársadalmi feladattá vált, a biztonságunk pedig csak átfogó megközelítéssel, és a védekezésben résztvevő különböző szervezetek összehangolt együttműködésével szavatolható. E tanulmánykötetben a szerzők vizsgálják, hogy milyen összefüggések és kölcsönhatások mutathatók ki a közigazgatási, a honvédelmi, a védelmi igazgatási és a katonai igazgatási rends

Hazánk és az állampolgárok biztonságának egyik alapvető feltétele az ország védelmi képességeinek kialakítása, valamint az annak alkalmazhatóságát biztosító védelmi igazgatás keretében működő honvédelmi és katasztrófavédelmi igazgatás rendszerének megléte. A biztonságunk szavatolásának további feltétele a kihívásokra adekvát választ adó védelmi szervek működtetése, működőképességük fenntartása és folyamatos fejlesztése. Ezen a téren Magyarország biztonsági környezetéből, geopolitikai helyzetéből adódóan jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. Ebben a kötetben a szerzők vizsgálják a védelmi i

Napjainkban a kibertéri hálózatos technológiák teljes mértékben áthatják és meghatározzák az emberek életét. A hálózatok hagyományos felhasználása mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az interneten keresztül egymással össze kapcsolt simple eszközök, újfajta hálózatos technológiák jelennek meg a kibertérben, emellett pedig a közösségi média használatával a felhasználók is részeseivé válnak a hálózatnak. Mindennek köszönhetően a  kibertér értelmezése átalakul, és a benne jelentkező fenyegetések is jelentősen kibővülnek, a komplex információs műveletek a kibertérben is érvényesülnek. Mindezek

A Rendészetelméleti Kutatóműhely 2013-ban alakult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán. Legfőbb céljai a rendészettudomány rendszeres és igényes művelése, ezáltal a rendészettudomány népszerűsítése, erősítése, továbbá fiatal kutatók megszólítása; szakmai fórumok működtetése; új publikációs felületek létesítése; valamint olyan igényes kiadványok készítése, amelyek az oktatásban is hasznosíthatók. Talán nem túlzás azt állítani, hogy jelen tanulmánykötet egyszerre szolgálja valamennyi fenti cél megvalósítását. Őszintén remélem, hogy a szerzők kutatási eredményeit tartal