Az elmúlt évtizedekben az infokommunikációs rendszerek rohamosan fejlődtek, és úgy tűnik, ennek lendületét még a gazdasági válságok sem képesek megtörni. Különösen igaz ez a felhőalapú rendszerekre, amelyekre ma úgy tekinthetünk, mint az infokommunikációs rendszerek fejlődésének egyik mozgatórugójára. Mindez a nemzetbiztonsági és a rendvédelmi szerveket
kettős kihívás elé állítja. Egyrészről az új technológiák egy részét igénybe fogják venni, így felhasználóként garantálni kell a megfelelő biztonságot. Másrészről az újfajta rendszerek ellenőrzése újfajta gondolkodásmódot és újfajta me

A 20. század utolsó harmadától felgyorsult globalizáció számos olyan biztonsági problémával és kihívással szembesítette a nemzetközi közösség tagjait, amelyek kezelése – nagyságrendjük, kiterjedtségük vagy komplexitásuk miatt – meghaladja a nemzetállamok és a kontinentális nemzetközi szervezetek biztonságpolitikai kompetenciáját. Ezek olyan aggodalomra okot adó társadalmi folyamatok, természeti vagy technológiai változások, amelyek bolygónkat és népességét már ma is érintik, illetve a közeljövőben fokozottabban érinthetik, s amelyek megelőzése és kezelése már most a nemzetközi közösség közö

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatói, kutatói és hallgatói aktívan részt vettek a Tématerületi kiválósági Program egyetemi pályázatán. A Biztonság és Honvédelem kötet olyan írásokat tartalmaz, amelyek átfogó képet adnak a tudományos kutatásokról és azok eredményeiről. A paletta nagyon széles, ahogyan a kutatási portfólió is rendkívül sokrétű. Az antológiák, könyvek és tudományos cikkek azt mutatják, hogy nem csupán a katonai biztonság kérdéseinek kutatása folyik. Ez különösen fontos napjainkban, amikor a hagyományos katonai fenyegetéseken túl teljesen váratlanul bukkannak fel olya

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző karának publikációs pályázatán a Katonai Műszaki Doktori Iskola valamennyi kutatási területe képviselte magát, és – reményeink szerint – színvonalas írásokban mutatta be kutatási eredményeit. Annál inkább is fontos ez, mert így újabb lehetőség nyílt arra, hogy az eltérő kutatások – egymás eredményeit megismerve – megtalálják azokat a szinergiákat, amelyek újszerű megközelítésre ösztönzik kutatóinkat. Mára a tudományágak és tudományterületek képviselői felismerték, hogy egymás eredményeire támaszkodva, egymás kutatási módszerei

A Katonai Műszaki Doktori Iskolában folyó képzés és kutatás a műszaki tudományterülethez tartozó tudományágaknak a teljes védelmi szektorban történő alkalmazására irányul. A hallgatók tudományos tevékenységüket gyakran több tudományterület és tudományág határterületén művelik, és a kutatásaik során azok interdiszciplináris kérdéseire, szinergiáira fókuszálnak.Mindezt az ebben a kötetben található írások is igazolják. A szerzők olyan tudományos problémákat feszegetnek, mint például a blokkláncok és a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága a kiberhadviselésben, a Mi–24 helikopterek elektr

Az Európai Unión belüli szabad mozgás elve a társadalom biztosítási és a bevándorlási politikák összefonódását eredményez te a tag államok felügyeleti gyakorlatában, elhomályosítva a jóléti és a büntetőjogi intézkedések határvonalát. A tag államok a kevésbé vonzó migránscsoportokat igyekeznek kirekeszteni a jóléti rendszerből és a munkaerő ­piacra kényszeríteni. Mivel teljes jogú uniós polgárként a roma népesség Európában szabad mozgást élvez, több nyugati tagállamban új ellenőrzési intézkedéseket vezetnek be a jóléti turistaként, be illeszkedni nem hajlandó csoportként számon tartott roma

Könyvünk részletesen elemzi és példákon mutatja be a versenyképesség értelmezésének változását a digitalizáció és robotizáció, vagyis a negyedik ipari forradalom korában. Kiemelten foglalkozik az állam változó szerepével a digitális átalakulási folyamatban. Kutatásokra alapozva bizonyítja, hogy a digitalizáció és robotizáció sikeréhez nem elegendők a technológiai és gépi beruházások, hanem jelentős szintet kell lépni a tudás és a társadalmi bizalom, a társadalmi tőke szintjének erősítésében is. Egy érdekes, a külföldön dolgozó magyarok körében végzett nemzetközi elemzés eredményeit is bemut

A mesterséges intelligencia korunk nagy vívmánya, olyan technológia, amely átformálja a mindennapjainkat. Egy ilyen felforgató technológia a jogalkotót is nehéz feladat elé állítja: szükséges ­e beavatkoznia az esetleges káros hatások el kerülése érdekében, igényel­-e új szabályozást a műszaki fejlődés új lépcsője? A szerző azt a nehéz feladatot vállalta fel, hogy a mesterséges intelligencia, illetve az ezen alapuló automatizált döntéshozatal és a gépi tanulás technológiai jellegzetességeire alapozva járja körül a lehetséges problémákat és a szabályozás szóba jöhető útjait. Ebben a kérdésbe