„A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.” olvasható az Alaptörvény XXXI. cikk (1) bekezdésében. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak szükséges bizonyos, honvédelemhez kapcsolódó ismereteket elsajátítania.
A jegyzet célja, hogy a civil felsőoktatásban tanuló hallgatók számára átfogó képet rajzoljon a hadtudomány elméletéről és a magyar hadtörténelem néhány kiemelkedő jelentőségű epizódjáról. Részletes áttekintést ad a világban és a térségünkben zajló biztonságpolitikai folyamatokról, a valószínűsíthető biztonsági trendekr

Képzési tapasztalataink és hagyományaink, továbbá a nemzetközi gyakorlat alapján fogalmazódott meg az igény egy szellemi háttér, „útravaló” biztosítására a pályakezdő honvédtisztek részére. Jelentős hagyománya van e műfajnak, de az e körbe tartozó kiadványok szerkezetükben és tartalmukban is eltérők. Jelen kötetet az érintettek és elöljáróik javaslatai, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói által végzett felmérések alapján állítottuk össze, és a tiszti beosztáshoz szükséges általános műveltségi ismeretek mellett a pálya elején felmerülő gyakorlati kérdésekre fókuszál.
Tekin

„A honvédelem nemzeti ügy”, ahogy az A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. §-ában olvasható. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak szükséges bizonyos, honvédelemhez kapcsolódó ismereteket elsajátítania.
A jegyzet célja az, hogy a civil felsőoktatásban tanuló hallgatók számára átfogó képet rajzoljon a hadtudomány elméletéről és a magyar hadtörténelem néhány kiemelkedő jelentőségű epizódjáról. Részletes áttekintést ad a világban és a térségünkben zajló bizton

A 20. század világháborúival, majd hidegháborúival szemben az ezredfordulóra számos, a Földünk és a rajta élő társadalom biztonságát befolyásoló tényező jelentősen átalakult. A bipoláris világrend helyébe a folyamatosan formálódó multipoláris világrend lépett, ahol a korábbi – túlsúlyosan – katonai tényezők mellett a biztonság egyéb elemei is szerepet kaptak.
A változások és az ezredfordulót követően „kitáguló” biztonságpolitikai problémák (fegyveres konfliktusok, humanitárius vészhelyzetek, tömeges illegális migráció, terrorizmus felerősödése, környezeti és egészségügyi veszélyek) na

Korszerű viszonyok között, magas intenzitású műveletekben a tüzérségi fegyverek tüzének hatása jelentősen nőtt a pontosság javulása és a korszerűbb, hatásosabb lövedékek megjelenése, valamint a megnövekedett hatótávolság és a lövedékek nagyobb választéka miatt.
A tüzérségi tűztámogatási rendszerben történt változások szükségessé tették egy új jegyzet kidolgozását, amely a század- és zászlóaljszintű tüzérség alkalmazásán kívül tartalmazza a páncéltörő tüzérosztály jelenlegi – páncélelhárító tartalékként való – harci alkalmazásával összefüggő elveket, harceljárásokat. Jelen mű a rendelk

A fejlett országok stratégiai szinten keresik a  választ a kiber térben megjelenő kihívásokra és veszélyekre, hiszen a digitális rendszerek és szolgáltatások zavartalan működési környezetének garantálása mára egyre inkább állami feladattá vált. A kiberbiztonsági stratégiák kialakítása során a klasszikus információbiztonság mellett ma már olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint például a kiberhadviselés, vagy akár a kiber elrettentés. Könyvünk megvizsgálja három nagyhatalom – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – viszonyát a kibertérhez, de kitér az olyan nemzetközi politikai, i

Soha nem létezett történelem háborúk nélkül: ha más eszközökkel nem sikerült, az emberi csoportok mindig erőszakkal igyekeztek az egymás közötti konfliktusaikat megoldani, akaratukat érvényesíteni másokkal szemben. A háborúk történetét vizsgálva azonban mindenki észreveheti, hogy az egyes népek, társadalmak, illetve ezek katonai vezetői eltérő módon próbálták meg alkalmazni a rendelkezésükre álló fegyveres erőket. Nem is csoda, hiszen a szembenálló felek legtöbbször más kultúrkörhöz tartoztak, eltérő kulturális értékeket hordoztak magukban és vallottak magukénak. Emiatt a hadvezérek más mód

E tanulmánykötet részletesen elemzi és értékeli a címben jelzett két fogalomkört: az igazságos háború elvét, valamint az igazságos béke problematikáját. A szerzők kutatási területük szemszögéből vizsgálják a háború, a fegyveres erőszak igazságosságát, valamint igazolhatóságát, illetve annak teljes elutasítását; és ebből a szerteágazó diszciplináris analízisből áll össze jelen ‒ a teológiatörténettől a szociáletikán át a hadtudományig sokféle megközelítést, továbbá vizsgálati aspektust szintetizáló ‒ kötet, amely új nézőpontból közelíti meg a vallás, az egyház, a haderő és a fegyveres konfli