A helyi önkormányzásnak vitathatatlanul több sarokpontja is van, amelyek jobban vagy kevésbé, de mind kötődnek az autonómia, a helyi önállóság fogalmához. Ez a könyv e sarokpontok közül kettőre koncentrál: a helyi jogalkotásra és a helyi választási rendszerre. Az  önkormányzati jogalkotás a döntéshozatal szerves része, míg a választási rendszer a helyi demokratikus akaratképződés megvalósulása. A két részből álló kötet a  hazai viszonyrendszer feltérképezése mellett hangsúlyt helyez a külföldi példák, gyakorlatok, (jogi) megoldások bemutatására.

A rendszerváltást követően – az önkormányzatiság demokratikus eszméje talaján – egy széttagolt, nagy önállóságot élvező önkormányzati rendszer alakult ki Magyarországon, amely jelentős átalakuláson esett át a 2010-es
kormányváltás után. A változás megítéléséről, annak hatásairól megoszlanak a vélemények, ám azzal nehéz vitatkozni, hogy 2011-ben egy több mint húszéves – alapjaiban változatlan – rendszer reformja következett be. Az új modell a magyar önkormányzatok alkalmazkodó készsége és a centralizációs intézkedéssorozat lakosság számára is népszerű elemei miatt különösebb megrázkódt

Hetven esztendő telt el azóta, hogy 1947-ben napvilágot látott Egyed István professzor A magyar közigazgatási jog alaptanai című monográfiája. A kötet újrakiadása először is tisztelgés államtudományi klasszikusaink egyikének életműve előtt. Másfelől a könyv útjára bocsátásának ténye annak is jele, hogy Egyed professzor elméleti gondolkodása kiállta az idők próbáját.

Részlet Koi Gyula és Patyi András
bevezető tanulmányából

A jog szabályaira épülő állami működés és ennek bírói kontrollja éppúgy fontos ma is, Magyarországon is, mint ahogy a könyv megírásakor az volt Németországban. Úgy tűnik, hogy a jogállamot fenyegető veszélyek időről időre visszatérnek, még ha megváltozott formában is. Ma nem a francia konstitucionalizmus hatása aggasztó, hanem az európai doktrinális jogállamfelfogásé, amelyek mintázata nem tér el jelentősen. […] A doktrinális támadás doktrinális védekezést igényel, és ebben segít von Gneist munkája.
– Részlet Varga Zs. András
bevezető tanulmányából –

Boér Elek Közigazgatási bíráskodás című kötete, amely eredetileg 1907-ben jelent meg, nagyon is aktuális. Az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény elfogadásával a rendszerváltozás egyik régi nagy adósságát rótta le. Úgy is mondhatnánk, hogy enélkül a rendszerváltozás, majd az Alaptörvény elfogadása nyomán létrejövő új alkotmányos építmény csonka lenne.

-Részlet Trócsányi László

This book is the fruit of the conference Latin America and Hungary – Cultural Ties, held in Budapest. The 14 essays in this volume – written partly in English and partly in Spanish– range from the 19th to the beginning of the 21st century, and follow the movement of people and ideas across the Atlantic, from Hungary to Latin America and vice-versa. Of course, ideas do not travel alone; the human mind is necessary to create, transform and apply them. Encompassing a wide range of arts, migration movements and individuals, the book is meant as a resource for cultural diplomacy. Este libro es e

E munka arra tesz kísérletet, hogy elsősorban dogmatikai szempontból áttekintse a kormányzás egyes elméleti kérdéseit, megvizsgálja a kormányzati rendszer és a kormányzás fogalmát, ezek alkotmányjogi meghatározottságát, szabályozásának lehetőségeit és korlátait, szervezeti és funkcionális jellemzőinek sajátosságait. Emellett foglalkozik a kormányzás és a jog alkotás viszonyával, főbb összefüggéseivel, a  törvény- és rendeletalkotás jellegével és jelentőségével, továbbá bemutatja a jogalkotás tervezésének fontosságát és főbb elemeit, majd kitér a magyar törvényhozás alapvető vonásaira és a p