The studies of this book follow a three-fold structure. First, a historical overview of how the dominant security/ threat perceptions have evolved since 1989 is provided, with reference to how official documents reflected these changes. This is then followed by a consideration of the key stakeholders in foreign policy decision-making, also introducing readers to the major foreign policy decisions taken and institutional transformations carried out during the period in question, with special regard to the ministries of foreign affairs and defence, reforms in the field of defence and the mili

A magyar alkotmányjogi szakirodalom eddig adós maradt annak kutatásával, hogy a politikai döntéshozó hogyan reagál egyes olyan alkotmányértelmezésekre, amelyek az értékelők ellenkezését váltották ki amiatt, mert vélekedésük szerint az alkotmányértelmezést végző szerv e tevékenysége során túlterjeszkedett a hatáskörén. E hiányt kívánja e monográfia valamelyest pótolni. A könyv az alkotmányértelmezéssel megvalósított informális alkotmánymódosítások gyakorlatát mutatja be és von le következtetést arra nézve, hogy azok miért és hogyan zajlanak le, illetve milyen hatással vannak az alkotmányossá

A weimari köztársaság idején gazdag és sokszínű államelméleti irodalom jött létre. Ezen államelmélet máig érvényes tanulságokkal szolgál, egyik legfontosabb képviselője pedig a nálunk alig ismert Hermann Heller (1891–1933) volt. Neki köszönhető többek között a szociális jogállam elméleti megalapozása, de a közel múltban a német alkotmánybíróság több határozata is rá hivatkozott. A monográfia az elkötelezetten anti fasiszta Heller munkásságát elemzi, beillesztve azt a korabeli viták kontextusába. Gondolatai megkerülhetetlenek napjaink olyan aktuális elméleti problémáinak vizsgálata során, mi

Az állami tulajdon felhasználása a közfeladat-ellátás megoldásai körében egyre inkább jellemző; igény mutatkozik a költségvetéstől elkülönült vagyonnal és önálló felelősséggel rendelkező jogi személyek révén történő állami feladatellátásra. Mindez összefüggésben van a globális verseny erősödésével, az integrációs kötelezettségeknek való megfeleléssel, majd a 2008-as válság hatásai által generált folyamatokkal, amelyeknek eredményeként  új, vagy időközben háttérbe szorult prioritások (például felelős tulajdonlás) kaptak nagyobb hangsúlyt, illetve a hagyományos vállalati struktúrák is részben