Magyarország és ­Afrika 2018–2025

Magyarország külpolitikai fókuszába a  rendszerváltás után az euroatlanti integráció, illetve a jószomszédi kapcsolat került, minden más területet ennek rendeltek alá. Bár az új évezredben többször is felmerült a változtatás igénye, érdemi gondolkodás ezen a téren csak 2011-ben kezdődött a  Magyar külpolitika az  uniós elnökség után című dokumentum kapcsán. Ennek keretében került sor a ,,globális nyitás” meghirdetésére, amelynek egyik pillérét a szubszaharai Afrika jelentette. A hazai afrikanista közösség és számos – a kontinensen érdekelt – civil szervezet, valamint gazdasági szereplő figyelte nagy szimpátiával az eseményeket és az azt kísérő médiaérdeklődést. A közösség tagjai és az Afrika-szeretők számára ugyanis ez végre annak a jele volt, hogy a földrész ismét számíthat a kormányzat érdeklődésére. E kötet célja, hogy kézikönyvül szolgáljon azok számára, akik valamiféle módon kapcsolatba kerülnek Afrikával, legyen szó közszolgákról vagy pusztán érdeklődőkről. Könyvünk egyszerre nyújt átfogó tematikus elemzéseket, illetve országspecifikus ismertetőket azon államokról, amelyek a legfontosabbak a magyar külpolitika és gazdaság számára.