Városi vezető rétegek és közigazgatás a késő római kodifikációban I. Források

A könyv, amelyet az olvasó kezében tart, egy kétrészesre tervezett mű első kötete, műfaját tekintve forráskiadás: a késő római kodifikáció (Codex Theodosianus, Codex Iustinianus, Digesta) városigazgatással és a városi vezető rétegekkel foglalkozó összefüggő részeit tartalmazza, minimális jegyzetanyaggal és a megértést segítő glosszáriummal. A téma szintézisszerű feldolgozása, a tudományos problémák bemutatása és az egyes szöveghelyek részletes kommentárja a tervezett második kötetben kap majd helyet.

A posztklasszikus jog legjelentősebb alkotásaként a római jog rendszeres összefoglalását, azaz kodifikálását tartjuk számon, amely II. Theodosius (illetve III. Valentinianus, a nyugati birodalomrész uralkodója) és Iustinianus császár nevéhez köthető. Forrásaink alapján már a köztársaság végén történtek kísérletek a jog bizonyos területeinek rendszerezésére, de ezek nem valósultak meg. A legkorábbi gyűjtemények sajnos nem maradtak ránk, viszont a Codex Theodosianus, amelynek összeállítását 429-ben rendelték el, csupán kisebb hiányokkal ma is teljes terjedelmében elérhető. A 6. századi iustinianusi kodifikáció – amelynek eredményeit a Codex Iustinianus, az Institutiones Iustiniani, valamint a Digesta foglalja össze – már fontos előzményekre támaszkodhatott, sikere pedig nehezen túlbecsülhető: ez a gyűjtemény vált az idők során a modern polgári jog alapjává.

A forrásgyűjtemény a Római Birodalom sajátos közigazgatásában kiemelt szerepet betöltő városi vezető rétegekre (decuriones) vonatkozó szöveghelyeket gyűjti egy kötetbe. Hogy a fejlődéstörténetükben megfigyelhető idő- és térbeli rétegek világosak legyenek, illetve a tájékozódást megkönnyítendő, a könyv végén glosszárium, továbbá egy rövid összefoglalás is szerepel az idézett jogtudósokról és munkáikról, az olvasó tájékozódását pedig egy rövid bibliográfiai esszé is segíti.