Szuverenitási kérdések
(16–21. század)
Jelen kötet első fele, rövidsége ellenére, majd négy évszázadot ölel fel: a kora újkori Habsburg Monarchia, benne a Magyar Királyság, majd – az 1867-es kiegyezés után – az Osztrák–Magyar Monarchia fejlődési ívét vázolja fel. Kiemelt figyelmet kap a Habsburgok „globalizációja”, az a kohéziós erő, amely ilyen hosszú időn keresztül volt képes a különféle kulturális és nemzeti identitásokat egyetlen dinasztikus államban összefogni.
A második részben a szerző napjaink fontos problémáit, az Európai Unióval és tagállamai szuverenitásával kapcsolatos kérdéseket járja körül. A szuverenitás tartalmi változásain keresztül – elméleti-dogmatikai áttekintéssel – összegzi korunk dilemmáit. Elemzi a szuverenitást helyettesítő szubsztanciátlanítás jelenségét, s kiváló útmutatással szolgál a demokrácia és a szubszidiaritás elvének realizálásához is.
Az utolsó rész két műhelytanulmánya a nemzetállami és a közösségi jog (EU) viszonyával, valamint a hatalommegosztás differenciáltabb rendszerének kialakításával foglalkozik.
A könyv elektronikus formában ingyenesen elérhető a Ludovika Open Access és a Közszolgálati Tudásportál felületeken.