A magyar közigazgatási bíráskodás elmélete és története

A könyv célja, hogy a XXI. századi kortárs közigazgatási bíráskodás, ezen belül főleg a közigazgatási perjog megértését támogassa az elvi-történeti háttér bemutatásával. A közigazgatási perjog tudományos feldolgozása nem szűkíthető le az eljárásjogi kérdések kezelésére, noha azok is fontosak. Minden perrendtartásnak intenzív részét képezik a hatásköri szabályok, ez különösen igaz a közigazgatási bíráskodás eljárási rendjére, amelynek ez központi kérdésköre. A közigazgatási döntések, cselekmények, határozatok (vagy ezek hiánya) törvényes megengedettségének a megítélése és a szükséges jogkövetkezmények megállapítása közvetlen alkotmányos funkciót jelenít meg: a közigazgatás törvény alá rendeltségének biztosítását. Ez a jogállam alapvető jellemzője. Olyannyira alapvető, hogy e funkció tényleges létezése nélkül jogállamról nem is igazán beszélhetünk. Amikor tehát a közigazgatási perrendtartásról vagy a közigazgatási perjogról beszélünk, mindenkor az egész közigazgatási bíráskodást is értjük rajta, ha nem is mondjuk ezt mindig ki.