Kevés kortársunkról mondható el, hogy tanúja volt szinte a teljes XX. századnak. Még kevesebbekről, hogy tevékenyen formálták is azt. E kevesek egyike a Nobel-békedíjas Henry Kissinger, az Egyesült Államok legnagyobb hatású nemzetbiztonsági főtanácsadója, Nixon és Ford elnökök külügyminisztere, majd számos későbbi elnök tanácsadója. Szavaira és iránymutatására – legutóbb az ukrajnai háború ügyében – mind a mai napig élénken figyel a nemzetközi közvélemény.
Közelmúltban befejezett könyvében, amely magyarul a szerző 100. születés

David Ben-Gurion az Izraeli Állam első miniszterelnöke, Konrad Adenauer a Németországi Szövetségi Köztársaság első kancellárja. Életútjuk nem is lehetne különbözőbb, több évtizedes távlatból nézve mégis megdöbbentő hasonlóságokat mutat. Mindketten meglehetősen idős korukban kerültek a politikai hatalom csúcsára, mindketten kulcsfigurái lettek az új államiság létrejöttének, és mindketten úttörő munkát végeztek országukon belül és a diplomáciában egyaránt. Eközben nagyon közel kerültek egymáshoz, és barátokká váltak, bár személyese

A német származású politikatudós, Tilo Schabert könyve napjainkra fogalommá vált szakmai körökben. A Boston Politics című kötetnek az elmúlt harminc év alatt már saját szakirodalma lett, politikusok generációi igyekeztek hasznosítani a szerző megállapításait. Ám a kreatív hatalomgyakorlás művészete nemcsak a tudomány vagy a politika művelőinek izgalmas téma, hanem a választópolgárok számára is, akiknek a megbízásából a politikusok a hatalmat gyakorolják. A közép-európai olvasónak Schabert jó pár gondolata ismerősnek tűnhet – s ez nem

Eltöprengett már azon, hogy a gondolatok is lehetnek olyanok, mint az élővilág élősködői, amelyek a gazdatestet akár önmaga elpusztítására is késztethetik? Gad Saad, a libanoni születésű, kanadai matematikus és evolúciósmagatartás- kutató pszichológus barátjához, Jordan Petersonhoz hasonlóan arra törekszik, hogy a gondolkodásunkban tetten érhető tévedésekre és hibás gondolkodásra hívja fel a figyelmünket, mielőtt túl késő lesz. Dr. Saad szerint az öngyűlölet társadalma, amely a „diverzitás”, a „befogadás” és a „méltányosság” h�

Sir Roger Scruton (1944–2020) angol konzervatív filozófus és esztéta. 1962-től a Cambridge-i Egyetemen tanult filozófiát, 1972-ben ott doktorált. 1968-ban Párizsban szemtanúja volt a párizsi diáklázadásoknak, elmondása szerint ekkor ragadta magával először a „politikai düh”: „Hirtelen ráébredtem, hogy a másik oldalon állok.”

„Kétféle konzervativizmus van, az egyik metafizikus, a másik empirikus. Az első a szent dolgokban való hiten alapul, és azon a vágyon, hogy ne hagyjuk ezeket profanizálni. […] Empirikus megnyilvánulásában a konzerva