A második világháború a közelmúlt talán legismertebb történelmi epizódjainak egyike – ha máshonnan nem is, olvasmányaiból vagy filmélményeiből mindenki tud róla valamit. Az események láncolatának, az egyes szereplők motivációinak bonyolult szövedékét azonban csak kevesen látják át igazán, a különböző harcokat és a mögöttük meghúzódó döntéseket feldolgozó szakirodalom elképesztő gazdagsága pedig csak még jobban összezavarja a laikus olvasót.
A neves skót történész, Norman Stone olvasmányos stílusban megírt szintézise ugyanakkor kompakt, jól követhető áttekintést ad a történésekrő

Vannak-e „no-go zónák” Európában? A kérdést az elmúlt években indulatos viták övezték, melyek során politikusok, szakpolitikusok, elemzők, publicisták és egyszerű polgárok feszültek egymásnak érveikkel. Bár a gyakran ideológiai síkon zajló polémia még messze nem ért véget, egy dolog biztosan látszik: az elmúlt évtizedek során Európa nagyvárosaiban valami végérvényesen félrement.
A bevándorlók lakta környékek története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor tömegesen kezdtek érkezni emberek a volt gyarmatokról, illetve államközi munkaerő-kölcsönzési szerződések keretében.

Ebben a hajszálpontos elemzésben a Harvardon tanító Graham Allison megvizsgálja a Thuküdidész csapdájának nevezett jelenséget , melyet jelenleg a világ két legerősebb nagyhatalma, az Egyesült Államok és Kína között figyelhetünk meg.
A könyv történelmi példákon keresztül mutatja be, milyen közel állunk az elképzelhetetlenhez – ugyanakkor rámutat, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Allison kifejti azt is, hogy a múltban egymással szembekerülő országok hogyan tudták mégis megőrizni a békét, s hogy napjainkban a nemzetközi vezetőknek milyen fájdalmas lépéseket lehet és kell is tenni

Minden történetnek van egy kezdete. Mégis, gyakran vita tárgyát képezi, hogy hol is van valójában ez a pont. Ha az európai migrációs és menekültválságra gondolunk, sokan egyértelműen 2015-höz kötik az eseményeket, és ez vált a legfőbb hivatkozási ponttá. E kötet szerzői mégis talán a 2013-as dátumot tartják kezdőpontnak, mert ekkortól került bele igazán az európai szintű diskurzusba a migrációs válság tematikája, és ekkor indult el – igaz, még csak olasz zászló alatt – az első olyan tengeri művelet, a Mare Nostrum, amely már az irreguláris migráció kezelésére koncentrált. Így viszonylag nag

„Angela Merkel 2017-ben hatalma csúcsán állt. Ekkor már tizenkét éve irányította az Európai Unió meghatározó államát, Németországot, a nyugati média a szabad világ vezetőjeként, a nemzetközi politika legbefolyásosabb női politikusaként ünnepelte. Ha ekkor visszavonul, vagyis nem pályázik negyedszer is a kancellárságra, fényes betűkkel írja be nevét a történelemkönyvekbe, Bismarck és Kohl méltó utódjaként. Ő azonban másként döntött, és ez a lépése fatálisnak bizonyult.
Mi állhatott Merkel sorsdöntő elhatározásának hátterében? Cserben hagyta volna legendás politikai ösztöne? Nem t

Amikor a Nyugaton a helyzet változatlan vagy a Búcsú a fegyverektől című regényeket olvassuk, átéljük a 20. század első világégésének az értelmetlenségét, de hogy miért következett be, és milyen hatást gyakorolt valójában a világunkra a nagy háború, arra nem kapunk magyarázatot. S talán azért sem hallunk annyit erről a traumáról, amennyit kellene, mert a második világháború borzalmas emléke elhomályosítja az elsőét. Holott e kollektív megrázkódtatás feloldásához mindenekelőtt azt kellene megértenünk, hogy az első világháború pontosan miért tört ki, tartott hosszú évekig, és végződött úgy, a

Mikor több hónapnyi megfeszített munkát követően 1787 szeptemberében Benjamin Franklin kisétált a philadelphiai Independence Hall épületében tartott alkotmányozó gyűlésről, egy asszony lépett oda hozzá, kíváncsian nekiszegezve a kérdést: „Doktor úr, mi lett az eredmény: köztársaság vagy monarchia?” – „Köztársaság – hangzott Franklin válasza. Majd sietve hozzátette: – Ha sikerül megőrizniük.” Amerika egyik alapító atyjának máig ható üzenete, hogy az alkotmányban kifejezésre jutó elvek, értékek és jogok, illetve tágabb értelemben az erkölcsi, politikai és gazdasági víziók egyetlen nemzetnek s

„Akár ókori agyagtábláról, akár korszerű műholdképről van szó, a térkép mint olyan alapvető fontosságú emberi célokat és igényeket szolgál – a valóság térképészeti leképezését. Készüljön bármilyen adatrögzítési és ábrázolási eljárással, a térkép világunk adott állapotáról és változásainak mikéntjéről mesél.” Daniel Yergin gazdaságtörténész, energiaszakértő jelen kötetében nem vállal kevesebbet: a geopolitikában és az energetikában jelenleg zajló, világunkat átformáló változásokat tárja az olvasó elé.
A Pulitzer-díjas szerző rendkívüli tudását úgy adja át olvasóinak, mint ahogy a régi