Bármely tudományterület önmagáról kialakított képe befolyásolja képviselőinek együttműködését, a kutatások intenzitását, nyitottságát, végső soron a tudományterület minőségét. Éppen ezért időszerű a magyar közigazgatási jogtudomány önreflexiója: milyen módszerek divatoznak a hazai közigazgatási jogtudományban; milyen sajátosságokat mutatnak a tudományos műhelyek; milyen új határterületek vannak kialakulóban, hogyan alakul a jogtudomány helyzete a közigazgatás-tudományok rendszerében; továbbá milyen hatása van a tudománynak a jogalkotásra és jogalkalmazásra? E munka nem kíván bírája lenni a 

A magyar alkotmányjogi szakirodalom eddig adós maradt annak kutatásával, hogy a politikai döntéshozó hogyan reagál egyes olyan alkotmányértelmezésekre, amelyek az értékelők ellenkezését váltották ki amiatt, mert vélekedésük szerint az alkotmányértelmezést végző szerv e tevékenysége során túlterjeszkedett a hatáskörén. E hiányt kívánja e monográfia valamelyest pótolni. A könyv az alkotmányértelmezéssel megvalósított informális alkotmánymódosítások gyakorlatát mutatja be és von le következtetést arra nézve, hogy azok miért és hogyan zajlanak le, illetve milyen hatással vannak az alkotmányossá

A weimari köztársaság idején gazdag és sokszínű államelméleti irodalom jött létre. Ezen államelmélet máig érvényes tanulságokkal szolgál, egyik legfontosabb képviselője pedig a nálunk alig ismert Hermann Heller (1891–1933) volt. Neki köszönhető többek között a szociális jogállam elméleti megalapozása, de a közel múltban a német alkotmánybíróság több határozata is rá hivatkozott. A monográfia az elkötelezetten anti fasiszta Heller munkásságát elemzi, beillesztve azt a korabeli viták kontextusába. Gondolatai megkerülhetetlenek napjaink olyan aktuális elméleti problémáinak vizsgálata során, mi

Az állami tulajdon felhasználása a közfeladat-ellátás megoldásai körében egyre inkább jellemző; igény mutatkozik a költségvetéstől elkülönült vagyonnal és önálló felelősséggel rendelkező jogi személyek révén történő állami feladatellátásra. Mindez összefüggésben van a globális verseny erősödésével, az integrációs kötelezettségeknek való megfeleléssel, majd a 2008-as válság hatásai által generált folyamatokkal, amelyeknek eredményeként  új, vagy időközben háttérbe szorult prioritások (például felelős tulajdonlás) kaptak nagyobb hangsúlyt, illetve a hagyományos vállalati struktúrák is részben

A könyv az adat és a rendszer fogalomkörét vizsgálja elsősorban az államtudományi és közigazgatási szakember, menedzser szemüvegén át. A 21. század kihívásainak kezeléséhez nyújt segítséget, amikor megismertet az adatvagyon fogalmával, a Big Datával vagy a szakma egyik heves vitákat generáló témájával: a nyílt szoftverek kérdéskörével. A hallgatók, valamint a köz- és magánszféra menedzserei számára egyaránt hasznos fogalmi keretbe ad betekintést. Bemutatja az infokommunikációs technológiák
jelenlegi trendjeit, a hivatalok, cégek vezetőit és dolgozóit segítő irányító, vezetést és dönté

A magyar közigazgatás szervezeti rendszerének fejlődését a rendszerváltástól napjainkig különböző, eseten ként egymással ellentétes hatásmechanizmusok érték. Így előbb az Új Közmenedzsment adaptációs kísérleteinek rendelődött alá, majd a pénzügyi-gazdasági világválság következményeinek állami kezelése ismét felértékelte a közigazgatás hagyományos, főként közhatalmi eszközeit a napjainkban világszerte érvényesülő neoweberi vagy poszt-NPM-irányvonalaknak megfelelően. E folyamatban a magyar közigazgatás 2010 óta tartó radikális átalakítása nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőség