Egy nemzeti vagyonleltár készítésére is szükség lenne ahhoz, hogy hatékony fenntarthatósági stratégiánk legyen – hangzott el a „A fenntarthatóság árnyalatai” című tanulmánykötet online bemutatóján. A Csath Magdolna egyetemi tanár által szerkeszett könyv a többi között azokat a tudományos eszközöket is áttekinti, amelyek alkalmasak lehetnek a fenntartható fejlődés mérésére.
A most bemutatott könyv a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával jelent meg és több olyan tanulmányt tartalmaz, amelyek különböző aspektusokból járják körül a fenntartható fejlődés kérdéskörét. Kis Norbert fejlesztési rektorhelyettes, az online esemény moderátora szerint a tanulmánykötet szellemisége és mondanivalója sok vonatkozásban összecseng David Attenborough: Egy élet a bolygónkon című, nemrégiben megjelent dokumentumfilmjében elhangzott gondolatokkal. „A film és ez a könyv is rámutatnak arra, hogy mindenkinek a saját eszközeivel hozzá kell tennie valamit a remélhető változásokhoz”- fogalmazott Kis Norbert.
Sorsfordító időknek éli meg jelenkorunkat Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövet is. A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága vezetője szerint az elmúlt két évszázad fejlődési pályája miatt „olyan döntésekre kényszerültünk, amelyeknek következményei nemcsak a mi, hanem az utánunk következő generációk életét is meghatározza”. A bemutatott tanulmánykötet a fenntartható fejlődési fordulat kivitelezhetőségét, a leghatásosabb módszereket, és a teljesítmények összehasonlíthatóságát keresi, integráltan kezelve a környezeti, társadalmi és gazdasági dimenziókat. Elhangzott, hogy a könyv szerzői logikusan, jövőképet nyújtva vezetik végig az olvasót azon az úton, amely a válságjegyekkel terhelt jelenből, egy jól átgondolt közeljövő igényével a fenntartható fejlődési fordulat perspektíváját tárja elénk. A szakember úgy látja: a kötet nagy érdeme, hogy áttekinti a fenntartható fejlődés mérésére alkalmazható tudományos eszközöket. Kőrösi Csaba szerint, ha tudunk alkotni egy komplex fenntarthatósági mutatót, akkor az legalább akkora jelentőséggel bír majd, mint a GDP létrehozása volt korábban.
A fenntartható fejlődés a nemzeti vagyon megőrzéséről és állandó fejlesztéséről szól Csath Magdolna szerint. A kötet szerzője és szerkesztője elmondta, hogy a nemzeti vagyonhoz nemcsak a gazdasági-, hanem a természeti-, a humán-, és a társadalmi vagyon is hozzátartozik, ezeket érdemes komplex módon vizsgálni. Ahhoz pedig hogy valós, használható fenntarthatósági stratégiánk legyen, meg kell mérni a nemzeti vagyon egyes elemeinek állapotát, egyfajta nemzeti vagyonleltárt kell készíteni. „Azt javasoljuk a döntéshozóknak, hogy ne hozzanak olyan gazdasági döntéseket, amelyek bármilyen más vagyonelemre negatív hatással vannak, akár az emberre, akár a természetre, vagy a társadalmi vagyonra”- fogalmazott a közgazdász professzor. A szakember szerint a GDP „csak” egy mennyiségi mutató, így szükség van fenntartható fejlődési mutatókra is, hogy valós képet kapjunk arról, hol tartunk most.
Az online eseményen szó volt a humán és a társadalmi fenntarthatóság mutatóiról nemzetközi összehasonlításban, a magyarországi környezeti fenntarthatóság jelenlegi állapotáról és az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységéről, szemléletéről is. Csath Magdolna mellett Horváth Klaudia, Nagy Balázs és Taksás Balázs írták a könyvben található tanulmányokat.
A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes