Könyvünk bemutatja, hogy az Alkotmány 1989-es reformját követően az Alkotmánybíróság milyen értelmezést tulajdonított a szociális jogokról szóló alkotmányi rendelkezéseknek, és hogyan értelmezte az Alaptörvény szociális töltetű rendelkezéseit 2012-től. Az egyes határozatok időbeli elhelyezése és a joggyakorlat fejlődési ívének bemutatása miatt a döntéseket kronológiai sorrendben, évekre lebontva ismertetjük 1990-től 2016-ig. Az alkotmánybírósági esetjogot a többségi határozatokon keresztül mutatjuk be, helyenként feltüntetve egy-egy lényegesebb párhuzamos indokolást és különvéleményt. Munká

„Mindenki, akinek van tapasztalata jelentős infokommunikációs technológiai innovációk bevezetéséről a közszférában, tudja, hogy azok nagy nehézséggel haladnak és magas kockázatot rejtenek magukban.” (Ignace Snellen) E nehézségek és kockázatok enyhítését a sikerkritériumok pontos meghatározásával és a sikertényezők feltárásával érdemes elkezdeni: Mik azok a szempontok, amelyek alapján sikeresnek mondhatunk egy e-kormányzati projektet? Milyen tényezők járulnak hozzá e projektek sikerességéhez, illetve milyen faktorok jelzik előre a problémákat? Ez a könyv erős értékteremtési fókusszal és prak

A szembenézés az államtudományt és a jogtudományt 1949-ben ért töréssel meglehetősen töredékes. A közigazgatási jogtudomány művelői 1945 és 1948 között még hallathatták hangjukat. A „régi iskola” utolsó jelentős munkájaként Szontagh Vilmos 1948-ban megjelent kötetében még érvelhetett a közigazgatási jogdogmatika mellett. Az életművek újraértékeléséhez, értő feldolgozásához kíván hozzájárulni a sorozat és a jelen kötet is.- Részlet Patyi András és Koi Gyula bevezető tanulmányából

Már kilencven esztendő is eltelt azóta, hogy Tomcsányi Móric A magyar közigazgatási jog alapintézményei című kötete napvilágot látott, és az értő közönség kézbe vehette a muvet. A közjogtudós Tomcsányi Móric a fogalomépítő dogmatikai látásmód vezéralakja volt a hazai közigazgatási jogtudományban. A könyv a hazai közigazgatási jogtudomány egyik kiemelkedően fontos darabja.

“Law enforcement is like an enormous mirror that projects the portrait of the all-time state embedded in its relevant legal structures.
Using another image, we can also say that law enforcement is like a delicate seismograph that receives and pictures even the smallest stir, slue and twist of the idea of the state and its originating ideology.” These thoughts of József Tóth were first published in 1938 but are still relevant today. I wrote my book in this spirit attempting to review the history of the last more than one thousand years of national and international law enforcement.

Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépése és annak tananyagként történő feldolgozása óta számos kétségbeesett véleményt lehetett hallgatói oldalról hallani, amelyek mindegyike arra irányult, hogy ezt a hatalmas mennyiségű anyagot átlátni, megtanulni gyakorlatilag lehetetlen. E jegyzet – szándékom szerint – a könnyebb, áttekinthetőbb, kezelhetőbb, összefoglaló jellegű munkák közé tartozik, és ez még talán akkor is igaz, ha az ismeretanyagot a lehető legteljesebb mértékben leszűkítve, tömören tárgyalja.