A koreai Csoszon Királyság csaknem két és fél évszázadon keresztül zárkózott el a külvilágtól, és ennek az időszaknak a beidegződései a mai napig hatással vannak a KNDK külpolitikájára. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi történik abban az esetben, ha egy olyan külső hatás éri el az ország határait, ami nem politikai vagy gazdasági jellegű, hanem egy feltartóztathatatlan természeti jelenség?
A koronavírus-világjárvány pontosan ilyen kihívás elé állította a világtól elzárt rezsimet. A KNDK teljes határzárral és az országban tartózkodó k

Kevéssé ismert, hogy 1956 őszén nagyszabású szolidaritási mozgalom kezdődött a magyar forradalom és szabadságharc mellett Dél-Koreában. Li Szin Man elnök kormányzata abban bízott, hogy a magyar és lengyel események tovább gyűrűzhetnek más szocialista országokba is, így az észak-koreai lakosság felkelhet Kim Ir Szen pártfőtitkár uralma ellen. A korabeli dél-koreai sajtó kiemelt figyelemmel számolt be a magyarországi eseményekről, és a várva várt észak-koreai forradalom buzdítására számos tömegrendezvényt tartottak. Mindeközben a szöuli Yonsei Eg

Mi a konzervativizmus? Általános világszemlélet vagy meghatározott ideológia? Természetes mentalitás vagy politikai mozgalom? Örök emberi vagy újkori jelenség? Ellenforradalmi, forradalmi vagy forradalomellenes felfogás? A régi rend vagy a fennálló, vagy jövendő berendezkedés híve? S milyen társadalmi, erkölcsi és politikai tanok fűződnek a nevéhez? Ezek a kérdések minduntalan fölvetődnek, amikor a konzervativizmusról szó esik napjaink eszmecseréiben, szakmai vitáiban és közéleti harcaiban. E kérdéseket ráadásul máig rendszerint sok félreértelmez�

Kevés kortársunkról mondható el, hogy tanúja volt szinte a teljes XX. századnak. Még kevesebbekről, hogy tevékenyen formálták is azt. E kevesek egyike a Nobel-békedíjas Henry Kissinger, az Egyesült Államok legnagyobb hatású nemzetbiztonsági főtanácsadója, Nixon és Ford elnökök külügyminisztere, majd számos későbbi elnök tanácsadója. Szavaira és iránymutatására – legutóbb az ukrajnai háború ügyében – mind a mai napig élénken figyel a nemzetközi közvélemény.
Közelmúltban befejezett könyvében, amely magyarul a szerző 100. születés

David Ben-Gurion az Izraeli Állam első miniszterelnöke, Konrad Adenauer a Németországi Szövetségi Köztársaság első kancellárja. Életútjuk nem is lehetne különbözőbb, több évtizedes távlatból nézve mégis megdöbbentő hasonlóságokat mutat. Mindketten meglehetősen idős korukban kerültek a politikai hatalom csúcsára, mindketten kulcsfigurái lettek az új államiság létrejöttének, és mindketten úttörő munkát végeztek országukon belül és a diplomáciában egyaránt. Eközben nagyon közel kerültek egymáshoz, és barátokká váltak, bár személyese

A német származású politikatudós, Tilo Schabert könyve napjainkra fogalommá vált szakmai körökben. A Boston Politics című kötetnek az elmúlt harminc év alatt már saját szakirodalma lett, politikusok generációi igyekeztek hasznosítani a szerző megállapításait. Ám a kreatív hatalomgyakorlás művészete nemcsak a tudomány vagy a politika művelőinek izgalmas téma, hanem a választópolgárok számára is, akiknek a megbízásából a politikusok a hatalmat gyakorolják. A közép-európai olvasónak Schabert jó pár gondolata ismerősnek tűnhet – s ez nem

Eltöprengett már azon, hogy a gondolatok is lehetnek olyanok, mint az élővilág élősködői, amelyek a gazdatestet akár önmaga elpusztítására is késztethetik? Gad Saad, a libanoni születésű, kanadai matematikus és evolúciósmagatartás- kutató pszichológus barátjához, Jordan Petersonhoz hasonlóan arra törekszik, hogy a gondolkodásunkban tetten érhető tévedésekre és hibás gondolkodásra hívja fel a figyelmünket, mielőtt túl késő lesz. Dr. Saad szerint az öngyűlölet társadalma, amely a „diverzitás”, a „befogadás” és a „méltányosság” h�

Sir Roger Scruton (1944–2020) angol konzervatív filozófus és esztéta. 1962-től a Cambridge-i Egyetemen tanult filozófiát, 1972-ben ott doktorált. 1968-ban Párizsban szemtanúja volt a párizsi diáklázadásoknak, elmondása szerint ekkor ragadta magával először a „politikai düh”: „Hirtelen ráébredtem, hogy a másik oldalon állok.”

„Kétféle konzervativizmus van, az egyik metafizikus, a másik empirikus. Az első a szent dolgokban való hiten alapul, és azon a vágyon, hogy ne hagyjuk ezeket profanizálni. […] Empirikus megnyilvánulásában a konzerva