A magyar nagyvárosok fejlődési pályájáról az elmúlt húsz évben nem készült sem értékelő, sem összehasonlító tanulmánykötet. Erre nyílt módunk a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű program keretében lefolytatott kutatásoknak köszönhetően. 16 szerző 15 tanulmánya dolgozza fel a hazai településhálózat csomópontjainak jellemzőit, fejlődési irányait, érdekességeit. Áttekintést nyújtunk a korábbi kutatási irányokról, gazdasági szerkezetük alakulásáról, a kormányzási modellekről, a társadalmi szerkezet-változási trendjeikről, a kulturál

Az ünnepi kötetben olvasható tanulmányok szerzői Cs. Kiss Lajos jogász, szociológus, filozófus professzort köszöntik 65. születésnapja és négy évtizedes pályafutásának jubileuma alkalmából. Az ünnepelt az ELTE és a Széchenyi István Egyetem korábbi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi tanára, Georg Jellinek, Max Weber, Mannheim Károly, Hans Kelsen, Carl Schmitt, Martin Heidegger, Edmund Husserl, valamint Horváth Barna munkásságának jeles kutatója, azt MTA köztestülete, a Magyar Politikatudományi Társaság és a Német–Magyar Filozófiai Társaság tagja, a Jog – Állam – Politika fol

A kognitív tudomány meghatározást a pszichológia, a nyelvészet, az antropológia, a filozófia (esztétika) és a mesterséges intelligencia (az utóbbi időkben a mesterséges intuíció!) eggyé olvadt formájával szokták azonosítani. A könyv címében szereplő kognitív jelző egy olyan megközelítési mód, amelyet – szándékaink szerint – fogalmi keretnek szántunk, amellyel ennek a terjedelmes szakirodalommal rendelkező tudományterületnek az eredményeit próbáltuk a kriminalisztika képlékeny határú territóriumához hozzágondolni. Ezzel kiemelt célunk, hogy bemutassuk a kognitivizmusnak – mint egyfajta magas

Tankönyvünkkel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös képzési moduljának részét képező Általános szociológia tantárggyal ismerkedő hallgatóknak kínálunk alapismereteket a szociológia mint empíriaorientált társadalomtudományi szakdiszciplína tárgyát, célját, alapkérdéseit, fejlődéstörténetét, módszertanát, valamint a szociológia tudománya által vizsgált kiemelt kutatási területeket és konkrét társadalmi jelenségeket illetően.

Amikor egy új idea hirtelen és hatalmas erővel felszínre tör, mindig új társadalmi kérdésekre és problémákra válaszol. Az intellektuális izgalom lecsengése után viszont magyarázó ereje kiegyensúlyozottabbá válik, és már nem mindent megoldó eszköztárnak látjuk, mint a felbukkanása idején. Ekkor indul el annak a területnek a keresése és izolálása, amelyben az új megközelítés gyümölcsözően használható.

Bár napjainkban leginkább akkor hallunk Afrikával kapcsolatos híreket, ha valami negatív esemény történik – szárazság, éhínség, polgárháború –, ez szerencsére csak az érem egyik oldala. A másik oldalát az őshonos flóra és fauna, a kulturális értékek páratlan gazdagsága és sokszínűsége, az ásványkincsek és erőforrások kimeríthetetlen készletei, az elmúlt évtizedek látványos gazdasági fejlődése, illetve olyan konfliktusok jelentik, amelyek megoldásában komoly előrelépés történt az elmúlt években.