E kötet szerzői a nemzetközi szervezeteket biztonságpolitikai szempontból igyekeznek vizsgálni. A könyvben bemutatják azok biztonsági felfogását, szervezeti és működési rendjét, kapcsolódó és eltérő jellemzőit. Ma már aligha találkozunk olyan teoretikussal, szakemberrel vagy politikussal, aki megkérdőjelezné a nemzetközi szervezetek biztonságpolitikai szerepét a posztbipoláris korszakban. Befolyásuk mértékéről, pozitív vagy negatív szerepükről, függetlenségükről vagy részrehajlásukról ugyan hosszasan lehet vitatkozni, arról azonban aligha, hogy az ENSZ vagy a regionális nemzetközi szervezet

Hazánk függetlenségének biztosítására, a különböző veszélyek következtében kialakult helyzetek és válságok kezelésére, az állampolgárok védelmére az elmúlt évtizedekben Magyarország egy új, komplex védelmi rendszert alakított ki. A védelem össztársadalmi feladattá vált, a biztonságunk pedig csak átfogó megközelítéssel, és a védekezésben résztvevő különböző szervezetek összehangolt együttműködésével szavatolható. E tanulmánykötetben a szerzők vizsgálják, hogy milyen összefüggések és kölcsönhatások mutathatók ki a közigazgatási, a honvédelmi, a védelmi igazgatási és a katonai igazgatási rends

Hazánk és az állampolgárok biztonságának egyik alapvető feltétele az ország védelmi képességeinek kialakítása, valamint az annak alkalmazhatóságát biztosító védelmi igazgatás keretében működő honvédelmi és katasztrófavédelmi igazgatás rendszerének megléte. A biztonságunk szavatolásának további feltétele a kihívásokra adekvát választ adó védelmi szervek működtetése, működőképességük fenntartása és folyamatos fejlesztése. Ezen a téren Magyarország biztonsági környezetéből, geopolitikai helyzetéből adódóan jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. Ebben a kötetben a szerzők vizsgálják a védelmi i

Napjainkban a kibertéri hálózatos technológiák teljes mértékben áthatják és meghatározzák az emberek életét. A hálózatok hagyományos felhasználása mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az interneten keresztül egymással össze kapcsolt simple eszközök, újfajta hálózatos technológiák jelennek meg a kibertérben, emellett pedig a közösségi média használatával a felhasználók is részeseivé válnak a hálózatnak. Mindennek köszönhetően a  kibertér értelmezése átalakul, és a benne jelentkező fenyegetések is jelentősen kibővülnek, a komplex információs műveletek a kibertérben is érvényesülnek. Mindezek

A Rendészetelméleti Kutatóműhely 2013-ban alakult meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán. Legfőbb céljai a rendészettudomány rendszeres és igényes művelése, ezáltal a rendészettudomány népszerűsítése, erősítése, továbbá fiatal kutatók megszólítása; szakmai fórumok működtetése; új publikációs felületek létesítése; valamint olyan igényes kiadványok készítése, amelyek az oktatásban is hasznosíthatók. Talán nem túlzás azt állítani, hogy jelen tanulmánykötet egyszerre szolgálja valamennyi fenti cél megvalósítását. Őszintén remélem, hogy a szerzők kutatási eredményeit tartal

A titkok megőrzése vagy adott esetben felfedése, az információ birtoklása iránti vágy kíváncsiságunkra, ősi evolúciós ösztönünkre vezethető vissza. Talán ezért is övezi olyan nagy érdeklődés a titkosszolgálatok tevékenységét. E jegyzet a nemzetbiztonsági szolgálatok történetét, azaz a múltat, a jelenkor nemzetbiztonsági szolgálatainak feladatait, továbbá a jövő biztonsági problémáit hivatott összefoglalni. Továbbá a  nemzetbiztonsági szolgálatok és a titkos információgyűjtésre feljogosított szerveztek munkájáról kíván minden hivatásrend részére megfelelő információt nyújtani.

Jelen tankönyv egyfelől alapvető ismeretanyag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, másfelől hiánypótló mű más hazai egyetemek és főiskolák számára. A logisztikai menedzsment tudománya és gyakorlata az üzleti életben már bizonyította létjogosultságát, így amikor a közszolgálat sajátos területein – a hadseregben, a katasztrófavédelemben, a rendészetben vagy a közigazgatásban – próbáljuk lényegét megragadni, akkor jól látható, hogy elméleti alapvetései és gyakorlati módszerei minden területen jól hasznosíthatók. A különbség csupán az, hogy amíg az üzleti életben a logisztika profitorient

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik stratégiai célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik tanulmányaik befejeztével képesek lesznek a rájuk bízott szervezetek közvetlen vezetésére és irányítására, a különleges helyzetek kezelésére, ismerik a vezetési folyamat elemeit és dolgozni tudnak műveleti törzsekben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a rendészeti vezető mesterképzés egyik legfontosabb feladatai közé tartozik a magasabb vezetői feladatokra való felkészítés, amelynek során a hallgatók a Vezetés- és szervezéselmélet, rendészeti tevékenység vezetése című tantárgyat három szemeszteren keresztül tanulják. Ennek a tankönyvnek a belső tartalma átfogja a teljes tananyagot, valamint jelentősen túlmutat a vezetés- és szervezéselmélet elméleti alapjain, hiszen jelentős számú gyakorlati ismeretet és módszert is bemutat, amelyek közül az olvasóra bízza a választást. Nem léteznek egyértelműen jó vagy

A rendészet alapjai és egyes ágazatai című egyetemi jegyzet a rendészet kialakulásának és dogmatikai téziseinek bemutatása mellett kitér annak a közigazgatástannal és a közigazgatási joggal való kapcsolatára, intézményrendszerére, az egyes fontosabb ágazataira, sajátos személyzetére és működésére is. Célkitűzése szerint az elméleti megközelítések kifejtése mellett törekedett a praktikus kérdések tárgyalására is. A kiadvány hasznos segítséget nyújthat nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak, hanem a rendészettudomány művelőinek, a rendészettel foglalkozó szakembereknek, jogászok

A katasztrófák elleni védekezés az állam és polgárainak együttműködése során valósulhat meg hatékonyan. Az állam – és ezen belül is a jó állam – nemcsak szabályozza a lakosainak életét, hanem hatékonyan együttműködik velük. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem – ahogy a nevében is benne foglaltatik – a köz érdekében tevékenykedők képzését végzi, amelynek igen fontos eleme a lakosság védelmének biztosítása, a megfelelő, átfogó ismeretekkel rendelkező közszolgák felkészítése. Ennek egyik része a katasztrófák elleni védekezés jogi szabályozottságának, szervezeti kereteinek megismerése, az esetleg b

A biztonság minden emberi közösség alapszükséglete. A történelem számtalan példát sorol a biztonságot fenyegető legkülönfélébb kihívások elleni küzdelmek közé, a természeti katasztrófáktól a világháborúkig. A biztonsági tanulmányok tudományterület a szervezett emberi közösségek (államok) és a nemzetközi rendszer biztonságával foglalkozik. Bemutatja és elemzi a kihívásokat, a rájuk adható válaszokat, az állami és nemzetközi szinten eljárni képes szervezeteket és szereplőket. Kiinduló értelmezési kerete a biztonságfogalom bővülő koncepciójára támaszkodik. Eszerint a biztonság fogalma a történ