A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.
A sorozat tizenegyedik kötete a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalja régiót mutatja be, a térség jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyait elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel történelmi összefüggésekbe ágyazva.
A 12 800 km2 alapterületű 1,25 millió népességű, történelmileg az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék területéből 1920-ban létrejött közigazgat

Az infrastruktúra napjaink egyik leggyakrabban használatos kategóriája. Stratégiai fontossága aligha vitatható. Nélküle megbénulna a gazdaság, hiányában más lenne az életünk. A civilizáció előrehaladásával a kultúra, a tudomány fejlődésével természetesnek tűnnek a magas szintű szolgáltatások, olyanok is, amelyek néhány évszázada vagy akár néhány évtizede is még ismeretlenek voltak. Gazdaságfejlődésünk extenzív szakaszaiban is fontos volt az infrastruktúra, de az intenzív szakaszban a versenyképességünk növelésében még nagyobb jelentősé

A tengerek és óceánok jelentősége manapság még a múlthoz képest is felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból. Jelen mű összefoglaló természet- és gazdaságföldrajzi szemlélettel ismeretanyagot tár a szakember, a nagyvízre, illetve más kontinensre vágyó turista részére, egyben

A közegészségtan a határterületek tudománya. A ráépülő népegészségtani kutatások egymástól gyakran távol eső tudományterületek adatait gyűjtik egybe, elemzik. Könyvükben a szerzők arra keresték a választ, hogy a magyar nemzet születési, megbetegedési és halálozási adatai, relatív fejlettségünk ellenére miért maradnak el más, hasonló adottságú, kultúrájú, szocializációjú államokétól. A választ a magyar történelem alakulásában, a históriai események halmazában vélik megtalálni. Most először kerül sor arra, hogy a történettudomá

A könyv Magyarország egészére vonatkozóan elsőként vállalkozik a határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok kérdéskörének az átfogó vizsgálatára, szoros összefüggésben az európai integrációs folyamatokkal, különös tekintettel az államhatárok és a különböző intézményesült határközi struktúrák szerepére, elválasztó vagy összekapcsoló jellegére, a schengeni külső határok funkcióira. Az európai egyesülési törekvéseket régtől fogva öröklött területi, etnikai problémák nehezítik különösen Magyarország esetében, ahol a

A szerző a településfejlődést befolyásoló földrajzi tényezőket a Fehér-Nyikó vízgyűjtője, a Székely-Sóvidék valamint e két területhez kapcsolódó Görgényi-Hargita vulkáni peremfennsík viszonylatában ismerteti. Egyéni kutatások, mérések, megfigyelések, valamint a hozzáférhető adatok fölhasználásával értékelte a három székelyföldi kistáj természeti adottságait, bemutatta a társadalmi, gazdasági tényezők tér és időbeli változásainak számos sajátosságát, összegezte a települések, a településhálózat kialakulásában, fejlődéséb