Az informatika alkalmazott tudomány, amelynek vizsgálati területe kiterjed az adat és az adat értelmezésével nyert információ fogalmának megértésére, továbbá az adatfeldolgozási műveletekre, így különösen az adatok megszerzésére, kódolására, átvitelére, elrejtésére, tárolására, rendszerezésére, módosítására, hasznosítására.1 Az informatika legfőbb eszközei jelenleg az automatizált adatfeldolgozást szolgáló berendezések, különösen a számítógépek és a modern elektronikus adatkommunikációt szolgáló hírközlési hálózatok.

Könyvünkben egy furcsa paradoxont mutatunk az információs és kommunikációs technológiák hatásaival kapcsolatban. Ahogy az egyik szerző fogalmaz: „Minden ugyanaz maradt, csak más lett. Hiszen ismerkedünk, csak máshogy, bevásárlunk, csak máshogy, dolgozunk, csak máshogy, vezetünk, irányítunk, kormányzunk, politizálunk és élünk, csak máshogy.”

A szerkesztő feladata az, hogy szerkesztői módszerekkel és eszközökkel közelebb hozza az olvasót és a szerzőket, más szóval hozzásegítse az olvasót a szerzők mondanivalójának jobb megértéséhez. Ez a megtisztelő feladat egyben felelősséggel is jár. A szerző azért ír, hogy olvassák, a szakíró ezen felül azért is, hogy megértsék. A megértéshez ismeretekre van szükség, megfelelő ismeretek nélkül nincs megfelelő megértés. Az olvasó általában két okból vesz kézbe szakmai szöveget: egyrészt, mert új ismeretet szeretne szerezni, másrészt mert

A 2016–2019 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán működő Közszervezési és Közigazgatástani Intézet négy közigazgatástudományi szakterületet fogott át oktatási és kutatási szempontból: a vezetéstudományt (közigazgatási szervezéstan), a regionális tudományt (közigazgatási urbanisztika), a statisztikát (közigazgatási statisztika), valamint a kommunikáció- és médiatudományt (közigazgatási kommunikáció). E változatos szakterületek ötvözete volt hivatott képviselni a közigazgatástant.
Az intéz

Jelen tankönyv az államtudományi mesterképzési szakon oktatott Civilisztika II. tantárgy kötelező tananyagaként minden lényeges elméleti és gyakorlati kérdést tárgyal, magas színvonalon mutatva be a dologi jogi és a felelősségtani jogterületeket. A mű elismert oktatók munkájának eredményeként született, és nem csupán a tételesjogi szabályokat ismerteti sikerrel, hanem a folyamatosan változó joggyakorlatba és a jogfejlődés nóvumaiba is betekintést nyújt. A szerzők – a szükséges dogmatikai kérdések taglalásán és a bírói gyakorlat bemutatásá

Az okosváros-koncepció az internet elterjedése nélkül nem születhetett volna meg. Ugyanakkor az okos város gondolata és a városok „smartosodásának” elindulása serkentően hatott az internettechnológia fejlődésére. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködési megállapodásának keretében létrejött Okos város – okos közigazgatás kutatóműhely a közigazgatás/közszolgálatok szempontjából releváns technológiai irányokat és megoldásokat vizsgálja, amelyeket kismonográfiákban mutat be. Ebb�

A monográfia az okos város kameraképeinek elemzése során alkalmazott fogalmakat és módszereket tekinti át és rendszerezi. A kötet a médiainformatika korszerű megoldásaira helyezi a hangsúlyt. Különös figyelmet fordít a kameramozgás felismerésére és a kamera által vett mozgó objektumok nyomkövetésére. Önálló fejezetet szentel a mesterséges intelligenciának, azon belül a gépi tanulásnak, amely manapság már az elemzés meghatározó technológiájává vált. Részletesen tárgyalja az okos város polgárai által készített házi videók rendszerezését,

A tankönyv három nagyobb szakmai részre tagolható. A hivatkozott dokumentumok alapján szerkesztett első rész célja, hogy áttekintést adjon az uniós fejlesztéspolitika 2014–2020-as periódusáról, annak legfontosabb célkitűzéseiről és keretdokumentumairól, amelyek meghatározzák a tagállamok forrásfelhasználásának alapját. További célja, hogy összefoglalja Magyarország 2014–2020-as fejlesztési periódusához kapcsolódva az uniós forrásfelhasználás stratégiai dokumentumainak főbb tartalmi elemeit a Partnerségi Megállapodásra1 és az operatív progr

A településmarketing a marketing speciális eseteként értelmezendő, így a következőkben célszerű a marketing fogalmából kiindulva felépíteni vizsgálódásunk tárgyát. Ez azonban egyáltalán nem egyszerű feladat. A marketing ugyanis egyike azoknak a divatos kifejezéseknek, amelyekbe korunk embere lépten-nyomon belebotlik, de jelentéséről csak elnagyolt és igen gyakran csupán pontatlan fogalmat képes alkotni. Hogy a leggyakoribb – és nem is csupán a laikusokat érintő – tévedést említsük: a marketingről a többségnek „valamely termék vagy szolgáltat

Ebben a könyvben az önkormányzati szervezetfejlesztés egyik legfontosabb területét, a minőség és a közigazgatás, a minőség és az önkormányzatok kapcsolatát szeretnénk bemutatni. Magyarországon a 90-es évekre fogalmazódott meg a minőségi közigazgatás igénye, majd fokozatosan az a kérdés is felmerült, hogy milyen eszközökkel lehet a minőséget mérni a közigazgatásban. Ebben az időszakban sokan a hatékonyság egyik alapvető eszközének tartották a minőségügyet és azon belül is a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését. A minőség ellenőrz�

A közigazgatási jog alaptanait bemutató könyvsorozat hatodik kötetében az általános közigazgatási rendtartás szabályaival és ezen keresztül a közigazgatási hatósági eljárás általános menetével, jellemzőivel találkozhatunk. A kötet szerzőgárdája a tételes jogra, azaz magára az eljárási törvényre koncentrál, a közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elvi, elméleti és történeti ismeretek, megközelítések a megelőző, ötödik kötetben találhatók. Az általános közigazgatási rendtartás megszületése szorosan kapcsolódott az Államr

Könyvünk bemutatja, hogy az Alkotmány 1989-es reformját követően az Alkotmánybíróság milyen értelmezést tulajdonított a szociális jogokról szóló alkotmányi rendelkezéseknek, és hogyan értelmezte az Alaptörvény szociális töltetű rendelkezéseit 2012-től. Az egyes határozatok időbeli elhelyezése és a joggyakorlat fejlődési ívének bemutatása miatt a döntéseket kronológiai sorrendben, évekre lebontva ismertetjük 1990-től 2016-ig. Az alkotmánybírósági esetjogot a többségi határozatokon keresztül mutatjuk be, helyenként feltüntetve egy-egy lény

„Mindenki, akinek van tapasztalata jelentős infokommunikációs technológiai innovációk bevezetéséről a közszférában, tudja, hogy azok nagy nehézséggel haladnak és magas kockázatot rejtenek magukban.” (Ignace Snellen) E nehézségek és kockázatok enyhítését a sikerkritériumok pontos meghatározásával és a sikertényezők feltárásával érdemes elkezdeni: Mik azok a szempontok, amelyek alapján sikeresnek mondhatunk egy e-kormányzati projektet? Milyen tényezők járulnak hozzá e projektek sikerességéhez, illetve milyen faktorok jelzik előre a probl

A szembenézés az államtudományt és a jogtudományt 1949-ben ért töréssel meglehetősen töredékes. A közigazgatási jogtudomány művelői 1945 és 1948 között még hallathatták hangjukat. A „régi iskola” utolsó jelentős munkájaként Szontagh Vilmos 1948-ban megjelent kötetében még érvelhetett a közigazgatási jogdogmatika mellett. Az életművek újraértékeléséhez, értő feldolgozásához kíván hozzájárulni a sorozat és a jelen kötet is.- Részlet Patyi András és Koi Gyula bevezető tanulmányából

Már kilencven esztendő is eltelt azóta, hogy Tomcsányi Móric A magyar közigazgatási jog alapintézményei című kötete napvilágot látott, és az értő közönség kézbe vehette a muvet. A közjogtudós Tomcsányi Móric a fogalomépítő dogmatikai látásmód vezéralakja volt a hazai közigazgatási jogtudományban. A könyv a hazai közigazgatási jogtudomány egyik kiemelkedően fontos darabja.

“Law enforcement is like an enormous mirror that projects the portrait of the all-time state embedded in its relevant legal structures.
Using another image, we can also say that law enforcement is like a delicate seismograph that receives and pictures even the smallest stir, slue and twist of the idea of the state and its originating ideology.” These thoughts of József Tóth were first published in 1938 but are still relevant today. I wrote my book in this spirit attempting to review the history of the last more than one thousand years of national and international law enforcemen

Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépése és annak tananyagként történő feldolgozása óta számos kétségbeesett véleményt lehetett hallgatói oldalról hallani, amelyek mindegyike arra irányult, hogy ezt a hatalmas mennyiségű anyagot átlátni, megtanulni gyakorlatilag lehetetlen. E jegyzet – szándékom szerint – a könnyebb, áttekinthetőbb, kezelhetőbb, összefoglaló jellegű munkák közé tartozik, és ez még talán akkor is igaz, ha az ismeretanyagot a lehető legteljesebb mértékben leszűkítve, tömören tárgyalja.

Az Önkormányzati rendeletalkotás az alapszakos képzéshez készült tankönyv, amely azonban nem mérhető a „hagyományos” és megszokott „tankönyvi” mércével. Alaposan dokumentált és gyakorlati tudással jelentősen felerősített mű, amely a meglévő ismereteket jól összegyűjti, rendszerezi, és logikus rendben közzéteszi. A kötet magán viseli mind a tankönyvnek, mind pedig a módszertani kézikönyvnek a jellemzőit; de részben kevesebb, részben pedig több annál. Kevesebb, mert viszonylag szerényebb benne a jogi és a szakirodalmi hivatkozás, illetve rit

A helyi önkormányzatokban az Mötv. hatálybalépése után – mind a települési, mind a megyei önkormányzatok tekintetében – összességében javult a gazdálkodási és a gazdasági helyzet. Nem mellőzhetjük azonban az állam szerepének, szabályozásának és pénzügyi finanszírozási segítségének említését. Az Ötv. (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény) által önkormányzati feladat- és hatáskörbe utalt, azonban nem, vagy nem kellően finanszírozott feladatok visszavétele állami hatáskörbe, és a feladatok megosztásának újrasza

A modern társadalmakban az önkormányzás, az önkormányzatok a jogállami működés nélkülözhetetlen elemei, tevékenységük nélkül elképzelhetetlen a demokratikus hatalomgyakorlás. A közbeszédben, a szakmai diskurzusokban gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket, bár korántsem biztos, hogy ismerjük eredeti jelentésüket, illetve tisztában vagyunk a helyi önkormányzás jelentésével, illetve tartalmával. A sajátosságokat vizsgálva egy fontos ismérvet ki kell emelni: nevezetesen egy közösség jogát az önigazgatáshoz. Lényegi elemnek tekinthető tehát az

2016 őszén a Ludovika Szabadegyetem tematikus félévet tartott, amelynek középpontjában gróf Széchenyi István munkássága állt. Külön öröm, hogy az előadás-sorozatra a  legnevesebb Széchenyi- kutatók fogadták el a Nemzeti Köz szolgálati Egyetem felkérését, így remek alkalom nyílt arra, hogy a  szemeszter méltó módon emlékezzen meg gróf Széchenyi Istvánról és munkásságáról. Az itt elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Őszintén reméljük, hogy a hallgatók, egyetemi oktatók és az érdekl�

Közpénzügyi menedzsment című kiadványunk szervesen illeszkedik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon törekvéseinek sorába, amelyekkel a hallgatók közpénzügyi, államháztartási gazdálkodási és költségvetési ellenőrzési ismeretszintjét emelni, az átadott tananyag tartalmát pedig korszerűsíteni kívánja.

A közigazgatási szervezés kutatása évtizedek óta az Államigazgatási Főiskola, majd jogutód intézményeinek szervezési, később közigazgatási szervezési tanszékéhez és a hozzá kapcsolódó kutatócsoporthoz köthető. Ez a szellemi közösség foglalkozott, illetve jelenleg is foglalkozik a közigazgatási szervezés múltjával, hazai történelmével és a közigazgatásban alkalmazott szervezési módszerekkel. Ez a kötet ebből a témakörből mutat be egy szeletet az önkormányzatoknál dolgozó szakemberek számára, hogy feladatukat egyre magasabb színvonalon le

A közigazgatás a cselekvő állam, amely szakadatlanul működik. Működése jogilag szabályozott, illetve korlátozott. Működését, szervezetét, felépítését, alkotó elemeinek külső és belső kapcsolatrendszerét nem lehet megismerni és megérteni a közigazgatásra vonatkozó jogi szabályozás, valamint fogalomrendszerének ismerete és megértése nélkül.