Szente Zoltán új könyvének egyik üzenete szerint ahhoz, hogy bárki sikerrel vegyen részt az alkotmányjogi vitákban, fontos, hogy tisztában legyen a jogi érvelés módszereivel, íratlan szabályaival. A kötet bemutatja a helyes és a hibás érvelések legfontosabb formáit és jellemzőit. Második része az alkotmány- és törvényértelmezéssel foglalkozik. Az olvasó átfogó és jól rendszerezett képet kap napjaink alkotmányjogi értelmezéselméleteiről, a legismertebb doktrínákról, standardokról, tesztekről és kánonokról. A könyvet a hazai alkotmánybíráskodás első két évtizedének kritikai értékelése zárja.

A társadalmi viszonyok adekvát szabályozása minőségi jogalkotás nélkül nem képzelhető el. A minőségi jogalkotás alapvető követelménye, hogy egyrészt a jog tartalmát meghatározó politikus (vagy politikusokból álló testület) értse és átlássa azt a bonyolult viszonyrendszert, amelyben az általa kigondolt tartalom érvényesülni fog, másrészt hogy a jogszabályok megszövegezésében részt vevő jogászok, hivatalnokok, illetve a szabályozandó terület szakértői kompetens módon vegyenek részt az előbbi gondolati tartalom megformálásában. Jelen tankönyv e két jogalkotási követelmény gyakorlati megvalósít

Az elsősorban egyetemi hallgatók részére írt tankönyv a helyi önkormányzatok magyarországi működését mutatja be. Mindazok számára hasznos olvasmány, akik érdeklődnek a helyi közszolgáltatások helyben történő biztosításának megoldási lehetőségei vagy az abban közreműködő önkormányzati szervek – különösen a képviselő-testületek, a bizottságok, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatalok, az önkormányzat intézményei – működése iránt.
Megtudható a tankönyvből, hogyan gazdálkodik egy helyi önkormányzat, ehhez milyen pénzügyi források, vagyoni eszközök állnak rendelkezésére; miért f

„Szegedi László Az európai közigazgatás fejlődése és szabályozása – Az uniós normák közvetett és közvetlen végrehajtása című könyvében vizsgálja a szakirodalom által Európai Közigazgatási Térségnek nevezett jogterület egyes elemeit. Miután ma sem egységes a fogalomhasználat a de jure nem harmonizált, de facto azonban ezer szálon együttműködést feltételező európai közigazgatásban, a szerző a közvetett végrehajtás fogalmával definiálja azt a helyzetet, amikor a szupranacionális szinten meghozott normák végrehajtása a tagállamok szintjén zajlik, és ehhez képest rögzíti a közvetlen végrehajtás