A helyi önkormányzatokban az Mötv. hatálybalépése után – mind a települési, mind a megyei önkormányzatok tekintetében – összességében javult a gazdálkodási és a gazdasági helyzet. Nem mellőzhetjük azonban az állam szerepének, szabályozásának és pénzügyi finanszírozási segítségének említését. Az Ötv. (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény) által önkormányzati feladat- és hatáskörbe utalt, azonban nem, vagy nem kellően finanszírozott feladatok visszavétele állami hatáskörbe, és a feladatok megosztásának újraszabályozása, az adósságkonszolidáció, a társulásban történő közszolg

A modern társadalmakban az önkormányzás, az önkormányzatok a jogállami működés nélkülözhetetlen elemei, tevékenységük nélkül elképzelhetetlen a demokratikus hatalomgyakorlás. A közbeszédben, a szakmai diskurzusokban gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket, bár korántsem biztos, hogy ismerjük eredeti jelentésüket, illetve tisztában vagyunk a helyi önkormányzás jelentésével, illetve tartalmával. A sajátosságokat vizsgálva egy fontos ismérvet ki kell emelni: nevezetesen egy közösség jogát az önigazgatáshoz. Lényegi elemnek tekinthető tehát az autonómia, amely magában foglalja a saját szervez

A közigazgatási szervezés kutatása évtizedek óta az Államigazgatási Főiskola, majd jogutód intézményeinek szervezési, később közigazgatási szervezési tanszékéhez és a hozzá kapcsolódó kutatócsoporthoz köthető. Ez a szellemi közösség foglalkozott, illetve jelenleg is foglalkozik a közigazgatási szervezés múltjával, hazai történelmével és a közigazgatásban alkalmazott szervezési módszerekkel. Ez a kötet ebből a témakörből mutat be egy szeletet az önkormányzatoknál dolgozó szakemberek számára, hogy feladatukat egyre magasabb színvonalon legyenek képesek elvégezni.

A közigazgatás a cselekvő állam, amely szakadatlanul működik. Működése jogilag szabályozott, illetve korlátozott. Működését, szervezetét, felépítését, alkotó elemeinek külső és belső kapcsolatrendszerét nem lehet megismerni és megérteni a közigazgatásra vonatkozó jogi szabályozás, valamint fogalomrendszerének ismerete és megértése nélkül.

A könyvünk két, egymástól jól elkülöníthető témakört tárgyal, azonban a Helyi társadalmi folyamatok címmel összeállított anyagunkból is érzékelhető, hogy ezek összefüggnek egymással. Hogy miként jelenik meg e téma a helyi közösségek életében és mindennapjaiban, azt szinte csak címszavakban lehetséges felvillantani (lásd A helyi társadalmi folyamatokról általában elnevezésű fejezetet). A könyvnek ebben a részében azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen társadalmi kérdésekkel kell megküzdeniük a településeknek akkor, amikor önszervező és öngondoskodó tevékenységük során élhető, fenntartható tár

A mű annak jár utána, hogy egy olyan szigorúan szabályozott világban, mint az iszlám jog, miként lehetséges a szabályok rugalmas és hajlékony értelmezése olyan rendkívüli esetekben, amikor az általános ügyekre vonatkozó szabályok alkalmazása sokkal nagyobb kárt okozna, mint a szabályok be nem tartása. Ez nem könnyű intellektuális manőver, és bizony sokszor nehéz helyzet elé állította a muszlim tudósokat is. A könyv első fele bemutatja azokat az értelmezési módszereket és jogot hajlító technikákat, amelyeket a középkori jogtudósok fejlesztettek ki. A mű második fele pedig azt vizsgálja, hogy

Az Önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak Alkotmánytani ésjogi alapismeretek című tárgyának tankönyvét tartja kezében az olvasó. A tantárgy a képzésalapozó
ismeretanyag, az alkotmánytani alapfogalmak és az alapvető jogi fogalmak ismertetésére vállalkozik. A jelen mű tehát nem az alkotmánytan vagy a közjog egészét öleli fel, hanem azt tűzi
ki célul, hogy bevezesse a tisztviselőket az alkotmánytani és a jogi alapismeretekbe. Fontosnak
tartottuk, hogy az alkotmányjogi intézményeken túlmutatóan a klasszikus alkotmánytani fogalmakra is kitérjünk, mint például

A modern demokratikus alkotmányjog mindenekelőtt az állam működésének, valamint az egyén és az állam kapcsolatának a szabályozásával foglalkozik. Fontos célja megakadályozni azt, hogy bármelyik hatalmi vagy társadalmi tényező a többi fölé kerekedjen, és zsarnoki uralmat létesítsen. Az alkotmányjog hivatott az egyensúlytalansági helyzetek kiküszöbölésére és a rendezett törvényes hatalomváltások biztosítására is. Ezen belül garantálnia kell, hogy megfelelően érvényesüljön a népakarat, azaz mindig a legitim választott szervek irányítása alatt álljon az ország. Az alkotmányjog további alapfunkc

A közigazgatás tartalmi lényege a működésében, szervező, döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtó és intézkedő tevékenységében ragadható meg. Concha Győző ezt így foglalta össze: „A közigazgatás nem más, mint az alkotmány gyakorlata. S minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból közigazgatása megvalósítani bír.” A közigazgatási jog legfontosabb területe ezért éppen az, amely ezt a gyakorlati működést szabályozza, s így a közigazgatási jogtudományban kiemelt szerepet tölt be az általános résznek jelen kötetben bemutatott szegmense. Az általános rész fogalmaival arra törekszünk, hogy a

„A közigazgatás jósága egyéni életünk elsőrangú követelménye” – írta 1947-es közigazgatási jogi tankönyvében Egyed István. Ez, az egyéni és közösségi életünk minden vonatkozásához kapcsolódó, azt ezer szálon befolyásoló „jóság” megvalósíthatatlan megfelelően kialakított és működtetett szervezet nélkül. A szervezet kialakítása és működése természetesen szorosan összefügg a közigazgatási hatáskörbe utalt vagy közigazgatási feladattá tett ügyek számától, jelentőségétől, sokféleségétől. Az ügyek és igények változása magával hozza a szervezet gyakori módosításait is, így talán a szervezeti ismer

A közigazgatás az állami főhatalom birtokában végzett, közvetlen beavatkozó tevékenység, ezért elkerülhetetlenül maga után vonja a kontroll igényét. A kötet a közigazgatás kontrolljának rendszertani felépítését ismerteti. Ennek első szempontja az, hogy a kontroll alanya rendeltetésszerűen látja-e el ezt a feladatot, vagy eseti jelleggel. Az intézményes kontrollon belül az első elhatárolást a kontroll szempontja kínálja: ez történhet politikai vagy jogi szempontból. A politikai kontroll magában foglalja mindazokat az eljárásokat, amelyek során vagy eredményeként a kormányzás szereplői meghoz

A társadalom alrendszerei – így a közigazgatás is – egyre több terület kölcsönhatásának köszönhetően dinamikusan változnak. E kölcsönhatások nagy amplitúdójú hullámokat vernek, és évtizedes, évszázados beidegződéseket, működési rutinokat, törvényszerűségeket borítanak fel. Napjainkban a digitális jelenségek írják át a közigazgatás fejlesztésének hangsúlyos pontjait, és miután e jelenségek országonként eltérő mértékben érvényesülnek, léteznek hazánkra jellem

Az elmúlt évek radikális változást hoztak Európa biztonsági környezetében és belső viszonyaiban. Európa – és benne Magyarország – nehéz, komplex és fájdalmas döntésekkel szembesül nap mint nap. E kötet igyekszik látleleteket adni közös múltunkból és jelenünkből, amelyeknek tanulságai példaként szolgálhatnak, egyben segíthetnek abban, hogy a helyi értékükön kezeljük a látszólag ,korábban ilyen még nem volt eseményeket. A tanulmányok színes csokrot alkotnak Magyarország elmúlt száz évének történéseiről, az Európai Unióról, illetve a Közel-Keleten, Afrikában zajló politikai, társadalmi változá