A helyi önkormányzatok nemzetközi környezetéről szóló tanulmánykötet célja az önkormányzatokkal foglalkozó vagy azokat képviselő nemzetközi szervezetek az önkormányzatiság témakörében végzett tevékenységének bemutatása és feldolgozása.
A feldolgozás egyik kiemelt szempontja volt annak vizsgálata, hogy miképp alakult a 2008-as pénzügyi-gazdasági világválságot követően az állami és a közigazgatási szerepkörök újrafelosztása a központi állami szervek és a helyi önkormányzatok közt.
A kutatás tárgyköre alatt a szerzők a helyi önkormányzatokkal mint a közigazgatás egyik alrendszeréve

A magyar politikai berendezkedést számos kihívás érte az utóbbi több mint másfél évszázadban. Magyarország hányattatott történelme visszatükröződik az ország alkotmányos, közjogi rendszerének változatosságában, politikai rendszerének kiszámíthatatlan átalakulásaiban, kormányzati rendszerének letisztulatlanságában. A magyar kormányzati rendszer működésével, a legfontosabb elemeivel számos kiváló hazai politikatudományi munka foglalkozott, amelyek vagy időben, vagy a vizsgálatuk tárgyában szűkítették a témát. Jelen munkával röviden összegeznénk a modern polgári kormányzás megteremtése óta elt

A weimari köztársaság idején gazdag és sokszínű államelméleti irodalom jött létre. Ezen államelmélet máig érvényes tanulságokkal szolgál, egyik legfontosabb képviselője pedig a nálunk alig ismert Hermann Heller (1891–1933) volt. Neki köszönhető többek között a szociális jogállam elméleti megalapozása, de a közel múltban a német alkotmánybíróság több határozata is rá hivatkozott. A monográfia az elkötelezetten anti fasiszta Heller munkásságát elemzi, beillesztve azt a korabeli viták kontextusába. Gondolatai megkerülhetetlenek napjaink olyan aktuális elméleti problémáinak vizsgálata során, mi

A magyar közigazgatás szervezeti rendszerének fejlődését a rendszerváltástól napjainkig különböző, eseten ként egymással ellentétes hatásmechanizmusok érték. Így előbb az Új Közmenedzsment adaptációs kísérleteinek rendelődött alá, majd a pénzügyi-gazdasági világválság következményeinek állami kezelése ismét felértékelte a közigazgatás hagyományos, főként közhatalmi eszközeit a napjainkban világszerte érvényesülő neoweberi vagy poszt-NPM-irányvonalaknak megfelelően. E folyamatban a magyar közigazgatás 2010 óta tartó radikális átalakítása nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőség

A rendszerváltást követően – az önkormányzatiság demokratikus eszméje talaján – egy széttagolt, nagy önállóságot élvező önkormányzati rendszer alakult ki Magyarországon, amely jelentős átalakuláson esett át a 2010-es
kormányváltás után. A változás megítéléséről, annak hatásairól megoszlanak a vélemények, ám azzal nehéz vitatkozni, hogy 2011-ben egy több mint húszéves – alapjaiban változatlan – rendszer reformja következett be. Az új modell a magyar önkormányzatok alkalmazkodó készsége és a centralizációs intézkedéssorozat lakosság számára is népszerű elemei miatt különösebb megrázkódt

A könyv hármas célt tűz ki maga elé. Egyrészről bevezeti az Olvasót a manapság divatos Big Data világában egyre népszerűbb adatelemzés témakörének egyik alapozó tudományába, a címadó rendszerelméletbe. A könyv az elméleti és logikai alapokon túl a tudományterület egyszerűbb matematikai képleteit is bemutatja az érdeklődőknek, figyelve arra, hogy a mű célközönsége jellemzően nem a reáltudományok képviselői közül kerül ki.
Másrészről érdekes példákon és eseteken keresztül mutatja be a tudományterület gyakorlati használhatóságát. Olyan kérdésekre keresi a választ, mint például, hogy hol

A biztonság megteremtésének folyamata komplex és szerteágazó tevékenység, amelyben számos szereplő vesz részt. Napjainkban egyre intenzívebben veszik ki részüket a közbiztonság fenntartásából a komplementer rendészet szervei – ebbe a körbe sorolhatjuk hazánkban a magánbiztonsági, az önkormányzati rendészeti és a civil önkéntes bűnmegelőzési szervezeteket –, ezért különösen fontos, hogy a törvényes és hatékony működés előmozdítása érdekében nagy hangsúlyt helyezzünk a szükséges alapkutatások elvégzésére, tudományos megalapozására, a külföldi jó gyakorlatok megismerésére és a jogi szabályozás

A munkajog a foglalkoztatás és a munkát vállalás egyik jogi keretét adja. A munkaszerződés, a munkaviszony szinte minden ember életében jelen van, tartalma meghatározza az egyén egzisztenciális helyzetét, helyét, pozícióját a társadalomban. A munkajog a magánjog része, amennyiben a munkaerőre vonatkozó szabályokat tartalmazza, és így nem vonhatja ki magát a piaci viszonyok törvényszerűségei alól. Tartalmaz azonban közjogi elemeket is mint a foglalkoztatáspolitika egyik szegmense. E jogterület továbbá szabályozza az egyéni jogviszonyokat a munkáltató és a munkavállaló relációjában, de egyre