A büntető eljárásjog tankönyve

Ma is gyakran kezembe veszem a Tankönyvkiadó múlt század hetvenes éveinek elején megjelent büntető eljárásjogi jegyzetét. Ebből a legendás szerzők, Vargha László, Király Tibor, Cséka Ervin, Szabóné Nagy Teréz, Kratochwill Ferenc által írt két kötetes kiadványból tanult akkor minden jogi kari hallgató. Az írók később részben változtak, kiegészültek Erdei Árpáddal, Tremmel Flóriánnal és Bárd Károllyal, s pár év múlva a „közös” kari jegyzeteket ismét felváltották az egyetemek státuszszimbólumnak is tekintett saját tankönyvei.

Ezt okkal sajnálhattuk, hiszen az egyes tanszéki tudományos műhelyek legjobbjainak jól szerkesztett „csapatmunkája” valamiféle letisztult, közös szemléletet is tükrözött; a kollektív, egyes karokon átívelő bölcsesség és didaktikai tapasztalat garanciát jelentett a tartalomra és a tanulhatóságra is.

Most szerencsére ismét olyan könyv jelenik meg, ami ezt az „egyesített tudást” is tükrözi: neves oktatói és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, részben Budapesten is tanító debreceni, győri, szegedi, pécsi kollégák új tankönyvét tartja kezében az olvasó.

A tananyag azonban nem csak a szerzői kollektívát tekintve új. Szerkezete ugyan a törvény rendszerét követve hagyományos (alapfogalmak és alapvető rendelkezések, alanyok, eljárási cselekmények, bizonyítás, kényszerintézkedések, majd az eljárás dinamikus szakaszai, külön és különleges eljárások), de elsőként a magyar tankönyv kiadásban következetesen hasznosítja a digitális korszak új lehetőségeit is. Jogszabályszöveget nem tartalmaz, így formájában is kerüli a kommentárszerű feldolgozást, ám a vonatkozó mögöttes joganyag QR-kódok segítségével az azt áttekintő tankönyvi magyarázat aktuális részeinél előhívható, s a könyv elemzéseivel folyamatosan összevethető. Így a törvény szövegének értelmezése szoros egységet alkothat a jogszabály szövegével, segítve a jogpolitikai céloknak, indokoknak, a szabályozás mikéntjének elfogadását és megértését.

(Részlet Tóth Mihály előszavából)